Kategória: Service Design

Tömegekről ugyan még nem beszélhetünk, de egyre több service designert alkalmaznak Magyarországon is. Azonban nem mindenki tudja, hogyan kell velük együttműködni, és érvényesülni hagyni őket, hogy a legjobban tudják hasznosítani tudásukat.

Gyakran írok a blogon a service designról, néha ügyfélélményről. Viszont azok alapján, amit hétköznapi vásárlóként, a másik oldalról pedig amit a munkámban megtapasztaltam az évek során, azt a következtetést vontam le, hogy a szolgáltatástervezés, vagy bármilyen design diszciplína nem biztos a megfelelő beszélgetésindító alap, ha változást szeretnénk elérni.

Az elmúlt hónapokban sok időt töltöttem el a rendszergondolkodás diszciplínának megértésével. Rendkívül értékes és minden designernek hasznos gondolkodásmódról van szó, olyannyira, hogy a systems thinking és a design gondolkodás házasságából létrejött egy újabb terület, a systemic design. 

A design kutatás végén gyakran egy prezentációval zárul ez a teljes folyamat szempontjából kritikus szakasz. Ha ekkor és ebben a formában találkoznak legelőször a stakeholderek a kutatási eredményekkel az nem a legszerencsésebb kiindulási állapot.

A design kutatások széles spektrumon mozognak kétségtelenül, de érdekes módon amivel kötelező kezdeni egy vizsgálódást az szokott leggyakrabban elmaradni, pedig egyben az is a legegyszerűbb és legolcsóbb módszer.

Egyre több diskurzus folyik már itthon is a service designról. Talán már a megértés is javul, de ami még jobban segíthet, ha megtekintünk néhány olyan valódi vagy fiktív példát, ami a szolgáltatástervezés felségterülete.