UX researcher, design kutató: A kutatás is egy szakma

Mostanában láttam néhány aggasztó jelenséget, ami alapján úgy éreztem muszáj felhívni a figyelmet arra, hogy a UX kutatás, design research bárhogy is nevezzük egy különálló és kritikus fontosságú szakma.

A UX design, service design, vagy például business design is a kutatástól válik többé mint a korábbi 20. századi design területek, ezért eléggé elszomorít, hogy még mindig hajlamosak DIY kutatással letudni a kérdést egyes szervezetek, mások pedig teljesen egyen kihagyni a design folyamat egyik legalapvetőbb szereplőjét, a kutatót. 

Olyan kijelentések röpködnek, hogy „a kutatás drága” – közben simán lemennek milliárdos projektek is zéró kutatással, rengeteg kudarccal megfűszerezve -, meg olyan szervezetekből tűnnek el a UX researcher szakemberek, ahol korábban egész csapat volt.

A szakma evolúciója úgy nézett ki, hogy kezdetben a UX designer és a researcher egy és ugyanaz a személy volt, aztán idővel a kutatás kilépett és önálló specializációvá, szakmává vált. Manapság azonban mintha visszafelé lépkednék az evolúciós létrán, researcher helyett business analyst, scrumosok, pm-ek, product designerek “kutatnak”, történik mindez azért, mert nagyon kevés szervezetben létezik a design/UX kutató szerep.

Azzal nem feltétlenül van baj, hogy alkalomadtán product csapatok dedikált kutató nélkül végeznek evaluative kutatási feladatot, usability tesztet például. Azonban ha valaki két szerepet visz egyszerre, félig kutató félig pedig designer, akkor az egyik biztosan sérülni fog. 

Másrészt a kutatás sok más layere például a generatív kutatás, a problem space jelentősége és súlya okán nem végezhető el  magas szakértelemmel és tapasztalattal rendelkező kutatók nélkül.

A design és a kutatás szinergiája

Amikor még a bankholdingban dolgoztam egy research csapatot vezettem, s mindig elmondtam a kutató kollégáimnak, hogy nyilvánvalóan sokkal jobbak nálam kutatásban, hiszen én csak egy sokat kutató designer vagyok, de attól még nem vagyok UX researcher.

Az én feladatom az volt a tipikus vezetői taskok mellett, hogy kitaláljam a kutatás miként teremtheti a legnagyobb üzleti értéket minél magasabb szinten, és miként jut minél magasabbra az ügyfél hangja. 

Saját szerepem a kép kisebbik felét adta, nem tudtunk volna sikereket elérni, közvetlenül hatni az értékajánlat tervezésre, illetve nem jött volna létre a bankban a stratégiai kutatás, ha nincs mellettem három harcedzett kutató, akik a munka oroszlánrészét elvégezték. Számomra azóta elképzelhetetlen a magas minőségű kutatás dedikált researcherek nélkül.

Mi befolyásolja a kutatási minőséget?

A kutatás minősége számos faktor eredője, bármelyik pillér megingása káros következményekkel járhat. Minél magasabb szintű a kutatás, annál nagyobb a kockázat, például egy generatív kutatásra alapozott stratégia annyira tud jó lenni, amennyire a kutatás, amiből táplálkozik.

A fő faktorok az alábbiak: 

• A kutatás megtervezése, a kutatás terv
• A megfelelően megválasztott kutatási módszer
• A rekrutálás 
• A kutató moderálási tudása
• A kérdések minősége
• Az adatok szintetizálása és elemzése
• A kutatási insightok és artifactek gyakorlati értéke

Minél expertebb szintű mindegyik fenti komponens annál magasabb lesz a kutatás értéke és minősége. Nyilván teoretikusan valamennyi pont kipipálható UX kutató nélkül, de elég nehéz feladat.

Mi a feladata a design researcheröknek?

A fentiek alapján kialakulhatott egy kezdőkép, hogy mi is a kutatók feladata, de kicsit még pontosítanám. Ebben az elemzésben 100 linkedin hirdetés alapján vázolták fel, hogy melyek a design/UX kutatók legjellemzőbb feladatai:

• Kollaboráció másokkal: Érdekes, hogy a kutatás ezt hozta ki a legfontosabb feladatnak, de egyébként tényleg ez a mindennapi munka alapja. A kutatók általában nagyobb multidiszciplináris csapatban dolgoznak, a többi team tagot minél jobban bevonva a kutatásokba. 
• Kutatások lebonyolítása: Szintén nem olyan meglepő módon a kutatás lebonyolítása a researcher szerep lényegi eleme. 
• “Actionable insightok” és javaslatok szállítása: A kutatás lebonyolításának célja, hogy a kutatás alapján végül valamilyen cselekvés megtételére kerüljön sor. Ez jóval nehezebb, mint sokan gondolnák, de ez teszi különbözővé a design kutatást a társadalomtudományi kutatástól, hogy magas gyakorlati érték kivételére és ezáltal konrkét lépések elősegítésére törekszünk. 
• Kutatási insigtok prezentálása az érintetteknek: Az “actionable insights” nem túl sokat ér, ha nem kerül azok kezébe, akik cselekedni tudnak. Kulcsfontosságú, hogy az adott közegben a lehető legnagyobb bevonódást elérve adjuk át a kutatásból származó tudást.  
• Kutatási tervek készítése: A kutatási terv határozza meg a kutatás célját, az elvégzendő feladatokat, és a várható insightok körét. Ez a tervezés azt is lehetővé teszi, hogy a kutatási projekt érintettjei egy oldalra kerüljenek. 
• Research ops fejlesztése: Itthon nem sokaknak lehet ismerős, de kutatási folyamatokat optimalizálni, a megfelelő toolokat kiválasztani az optimális szállítás érdekében is egy fontos feladat. 
• Üzleti needek lefordítása: Meg kell érteni azt is, hogy melyek igazából a legfontosabb problémák, s arra kell választ adni a kutatási tervben. 
• A design kutatás szószólója: Reprezentálni, folyamatosan bizonyítani, proaktívan képviselni kell, hogy milyen értéket tud teremteni a kutatás az üzletnek. 

Nem feltétlenül közismert kutatási feladatok

A fentiek mellett, különösen a research ops kategórián belül egy rakás olyan feladat van, amikkel valakinek foglalkoznia kell, többek között:

• Kutatási résztvevők rekrutálása és ütemezése 
• Kutatási résztvevői adatok kezelésének rendezése (lásd GDPR)
• Felkészülés a “no show” esetekre, amikor a résztvevők nem jönnek el
• Saját participant panel építése és menedzselése
• Ajándékok, inszentívák menedzselése
• Kutatási nyersanyagok és riportok megfelelő tárolása, kutatási repo menedzselése
• A kutatási módszerek folyamatos bővítése
• Kutatási folyamatok sztenderdizálása
• Kutatási tudás és képességek fejlesztése a szervezetben

A tipikus és jól ismert kutatási feladatok mellett tehát van egy rakás operatív feladat is, ami minimum egész embert kíván, de jobb esetben inkább csapatot.

Mit jelent design/UX kutatónak lenni?

A design kutatás egy különálló tudományág, ami nagymértékben támaszkodik a társadalomtudományokra, annak érdekében, hogy gyakorlati értéket biztosító megértést biztosítson.

Bár külön tudományág, ahogy az előző bekezdésben láthattuk a design kutató együttműködik az üzleti érintettekkel, a designerekkel valamint a deliveryvel annak érdekében, hogy maximalizálja a kutatás értékét. 

A jó design kutató a kollaboráción túlmenően kreatívan oldja meg az adatokkal kapcsolatos kihívásokat, szenvedélyesen képviseli a felhasználó hangját, segíti az empátia fejlesztéséti, önállóan dolgozik szoros felügyelet nélkül, és a szervezet minden szintjén képes változásokat és pozitív eredményeket előidézni. 

A design kutatóknak sokféle módszert kell alkalmaznia, a generatívtól az evaulative-ig, a kvalitatív és kvantitatív, valamint az attitűd és a viselkedési módszerek között.

A design kutató nem csak a design folyamat “futottak még”, vagy “nice to have” kategóriája, hanem egy önálló entitás, ami nélkül maga a design folyamat csak színház lesz.  

A design kutatási érettség

Ha megengedőbben akarjuk értelmezni mi lehet a hazai research sivárság mögött az érettség körül kell keresni a választ. Ahogy magára a UX-re úgy a researchre is felvázolhatunk érettségi modelleket, ami alapján be lehet lőni kutatási fejlettségben hol tart most egy szervezet, és mik az előtte álló lépcsőfokok. 

Számos ilyen maturity model létezik, például a Nasdaq viszonylag összetett skálája. Részletesen most nem is kell bemennünk, kezdetben elég lehet, ha a fő fázisokat megértjük, amik a legtöbb modellben visszaköszönnek:

1. A kutatás hiánya/tudatlansága: A szervezet nincs tisztában design kutatással és a kutatás értékével.
2. Ad-hoc kutatások: A következő szint, amikor a szervezet már tud a felhasználói kutatásokról, de még nem érti a célját kellően. Gyakran használják arra a kutatást, hogy validáljon valamit. Továbbá ezen az érettségi szinten még gyakoriak a későn érkező ad-hoc kutatási kérések is. 
3. A kutatások adaptálódnak a projektekbe: A design kutatások már viszonylag a projektek korai életszakaszában megjelennek és a csapat által használt fejlesztési ciklus részévé válnak. 
4. A kutatás szervezeti fókuszba érése: A felhasználói kutatás a szervezeti folyamat részévé válik. A teamek már értik a hasznát, helyét és minden szükséges esetben kutatást végeznek. 
5. Integrált kutatás, stratégiai research: A kisebb product szintű kérdések és a validációk mellett a kutatás driveolja termék és egyéb szervezeten belüli stratégiákat. 
6. Komplett kutatási kultúra: A kutatási érettség csúcsa, ami minden kutató álma, az egész vállalat kutatás központú, és az emberek megértésének igénye vezérli. A design minden szinten szerves része a szervezet gondolkodási folyamatának.

A negyedik szinttől válik igazán izgalmassá a kutatás helyzete egy szervezeten belül, ekkor már elkerülhetetlen, hogy jól bejáratott kutatási csapat álljon rendelkezésre.

Végső üzenetként egy adattal szeretném alátámasztani a kutatás értékét, és a kutató csapat fontosságát. Az Apple egyetlen napon költ el annyit kutatás fejlesztése mint a legtöbb cég öt év leforgása alatt. Konkrétan 2021-ben a cég közel bevétele 6%-át költötte R&D-re. A te céged a bevétel hány százalékát költi kutatásra?