Új korszak kezdődött az üzleti tanácsadásban?

A világ állandó változása és növekvő komplexitása mellett felmerülhet a kérdés, hogy a huszadik századi megközelítések mennyiben működnek egy nagyon más érában? Konkrétan a felsővezetők hova forduljanak, ha útmutatásra van szükségük a napról-napra változó környezetben? Az egyik lehetséges választ az úgynevezett design consultancy cégek körül kereshetjük. 

Már régóta akartam írni egy cikket a design tanácsadó cégekről, de sokáig nehezemre esett fogást találni a témán. Ezért úgy döntöttem, hogy bevonom Kószó Kamillt, a Meet-től, hogy közösen fejtsük meg ezt az új tanácsadási típust. 

Kamill társalapítója a Meetnek és aktív tanácsadói tevékenységet végez, én pedig belsős design tanácsadóként működöm, ezért elég jó szinergia mutatkozott a külső és belső tanácsadói szemüvegünk egyesítése által. 

A közös eszmecsere egy podcast adásban öltött testet, az alábbi cikkhez pedig a beszélgetésünk képezte a kiindulási alapot.

Mi az a design consultancy? 

A kiindulási tézis,  hogy létrejött egy újfajta tanácsadó cég a klasszikus management tanácsadás mellett, amit design consultancynak, vagy business design consultancynak nevezhetünk. A management consulting vállalatok mellett mostanában megjelenő a design tanácsadó cégek első ránézésére nagyban hasonló tevékenységet végeznek. 

Azaz a vállalkozásokkal együttműködve javítják az üzleti teljesítményüket, problémák megoldásában segítenek a növekedés ösztönzése érdekében. 

Azonban a gondolkodásmód és a “hogyan” egészen más a design tanácsadó cégek esetében, Kamill három pillért emelt ki:

1. Bizonytalanság elfogadása, “nem árulnak tuti megmondást”: Egyetlen dolog biztos a mai világban a változás és a bizonytalanság. A design tanácsadó cégek ennélfogva nem állandósított receptekből építkeznek, hanem nagyon érzékenyek az aktuális problémára és kontextusra. 
2. Partneri viszony: Nem megmondásokat tesznek, hanem a design módszerek alapját jelentő co-creationnel működnek, a megbízóval közösen rakják ki a megoldást, igazi partnerség történik. 
3. Mély megértés: Probléma orientáltak, szintén a design mindset miatt, a probléma legelemenátrisabb szintjéig akarnak lefúrni, nem ugranak egyből a megoldásra. A problématér ismerete segíthet elkerülni a reaktív működést is, a random felbukkanó hype-okra való felülés elkerülését. 

Ami a mély megértéshez kapcsolódó eszköztárat illeti, ez a tanácsadó műfaj leginkább business designból táplálkozik, azaz üzleti problémák megoldásáshoz elsősorban design módszerket alkalmaz, de mellette felbukkannak üzleti eszközök is, ha a helyzet úgy kívánja. 

A munka végeredménye nagyban hasonló mint a hagyományos tanácsadó cégeknél, például új értékajánlat megalkotása, üzleti modell innováció, szervezeti működés átalakítása. Ezek a stratégiai kimenetek valamilyen üzleti problémára válaszul születnek, azonban nem template megoldások alapján.

A kontextus minden érintettjének megérese – például felhasználó, üzlet, technológia, szervezet – majd pedig az ezt követő szintetizálás alapján általában egy döntéstámogató térkép születik és ez vezet el a megoldáshoz fokozatosan. 

Kik végeznek design tanácsadás jellegű tevékenységet? 

A globális piacot tekintve az egyik első fecske a design consultancy műfajban talán a jól ismert IDEO volt, akikhez a design thinking is erősen kötődik. De ma már számos hasonló cég létezik, például a Board of Innovation, Livework Studio, de az IBM-nek is van ilyen kezdeményezése IBM iX néven. 

Természetesen megjelentek már a műfajon belül specializációk is, mint például a Public Digital, ami design consultancynek tűnik, de kifejezetten az állami digitális transzformációban végez tanácsadó tevékenységet. Hasonló ismert példa az 11FS, ami pedig a fintech és banki világban látja el újszerű consultancy munkáját. 

Itthon még viszonylag kevés is vállalkozás létezik, jól ismert a Kamillék cége a Meet, illetve a Frontira is figyelemre méltó szereplő. 

Hogyan implementálódik a tanács? 

Bármilyen tanácsadó cégről is legyen szó alapvetően a consultant egy átmeneti látogató a szervezetben. Egyfelől ez logikus is, nyilvánvalóan nem túl jó terapeuta az a terapeuta, akinek a kliense örökké terápiában marad, ahogy Mariana Mazzucato fogalmazott ebben a Finacial Times cikkben. A gond akkor van, ha a nagy tanácsadók bevonása megakadályozza, hogy az in-house képességek fejlődjenek. A hagyományos menedzsment consultancyk pedig a jelek szerint éppen ezt az állapotot segítik elő.

Másfelől abban tekinetben, hogy egy design tanácsadó cég bevonása esetében miképpen implementálódik a tanács, hogyan fejlődik a vállalat a tanácsadó távozása után, megfigyelhető egy egészen másfajta megközelítés.

A törekvésük ugyanis éppen az, hogy a munkával párhuzamosan belső kompetencia épüljön ki, akik ambassadorként viszik tovább az adott kezdeményezést a vállalatban. Ez abból a szempontból is fontos, hogy elő kell segíteni a tudás kumulálódását is, például a gyarapodó számú kutatásoknak research repositoryt kezdenek építeni, ami révén a korábbi vizsgálódások visszakereshetővé válnak. Hosszútávon pedig fokozatosan a hasonló eszközök beépülnek a vállalat bau folyamataiba.

Ezért nagyon kritikus a partneri együttműködés, mert a közös munka által a projekt team is felveszi azokat a képességeket, ami lehetővé teszi számukra, hogy a tanácsadók távozásával se haljon el az adott kezdeményezés. 

Akinél a tudás annál a hatalom: A kutatások teljes spektruma szükségeltetik 

Van egy olyan aspektusa a kérdésnek, amiben a management consulting és a design tanácsadás az érem két oldalát képviselik a gyakorlatban, adott esetben pedig együtt szinergiát alkothatnak. Tanácsokat adni, döntéseket hozni tények, adatok alapján lehet, ezért a kutatásnak és az adattudománynak kritikus szerepe van a műfajban. 

A design tanácsadó cégek értelemszerűen elsősorban a design kutatásokban erősek, míg a menedzsment tanácsadók a kvantitatív adatok mesterei. Mindkét megközelítésnek megvannak a vakfoltjai, ezért  a hiányok kiegyenlítésére a legjobb módszer, ha kvalitatív és kvantitatív kutatást egyaránt alkalmazunk, ez a mixed-methods módszer.

Úgy vélem a design kutatásoknak, az emberi valóságok megismerésének szerepe felértékelődött, így a módszertani – azaz még csak elvi – versenyelőny jelenleg a design tanácsadó cégeknél van ebből a szempontból. 

Viszont a kvantitatív módszerekkel zárul be a kör – és a vezetők felé is ez inkább jelenleg a trójai faló, – ezért a design consultancy cégeknek abban kell még fejlődniük, hogy erősebb data science lábat növekszenek, és minél integráltabb módon jelenjen meg a mixed methods megközelítés a tanácsadásban. 

Ha pedig egy design tanácsadó cég illetve egy management tanácsadó együtt dolgoznak, a kétfajta kutatási szemlélet révén pedig kiválóan erősíthetik egymást.

Business model is the new grid: Designerek  a tanácsadás világában

Nemrégiben hallgattam a Finding Our Way podcast egyik korábbi adását, amiben a híres Erika Hall volt a vendég, aki nagyon sok elgondolkodtató dolgot mondott, de volt egy különösképpen erős gondolata, amit a Kamillal folytatott beszélgetésbe bevittem. 

Azt mondta, hogy “business model is the new grid”, ami több aspektust is kinyit. 

Egyrészt Erika Hall azt állítja, hogy ha van is házon belüli design kompetencia, annak fő korlátját maga a business model jelenti. Azaz a design törekvések szükségszerűen meglehetősen korlátozottak, mert a modell behatárolja a mozgásteret, lényegében csak felszíni simogatásokat lehet végezni.

Pedig a designer tudna business modelt tervezni vagy innoválni, mert minden rendelkezésre áll hozzá hogy a többi érintettel közösen kirakja az értékláncot. Magyarul, hogy milyen érték keletkezik az ügyfélnek, milyen value-t vesz ki közben business, és ezt miként lehet fenntartható módon végezni. 

Erika Hall azt állítja viszont, hogy egyrészt erre most nem sok designer képes, mert rosszul látják a desingerek a saját szerepüket és nem gondolják, hogy ez volna a feladatuk. 

Másrészt azt is állítja, hogy éppen a business model is the new grid állítása miatt, ezt in-house általában nehéz megvalósítani kell hozzá a külsős design consultant.

Így a külsős design tanácsadó a belsős csapattal együttműködve tud igazán nagy hatással lenni a businessre, azaz megint a partneri viszony jelentősége húzható alá. 

Milyen skillek teszik a design tanácsadót?

A desing tanácsadással és business designal foglalkozni kívánóknak sajátságos skillekre van szükségük, hogy az – egyébként rendkívül nehéz – üzleti problémák megoldásában értéket tudjanak teremteni. 

Bizonyára van közös metszet a menedzsment tanácsadók képességeivel is, de a hagyományos design területekről érkezőket sem érheti meglepetésként az alábbi lista. 

• Design skillset: Az esszenciális réteg, design thinking, kutatások teljes spektrumának ismerete és gyakorlott használata, vizualizációs skillek, service design és business design megközelítések mély értése elengedhetetlen. 
• Facilitálási képesség: Az egyik legfontosabb, hogy az adott problémával foglalkozó team minél jobban és produktívabban tudjon együtt dolgozni. Ehhez bátor facilitálási képesség, tudás kell, ami szavatolja az eredményes co-creationt. A műfaj szerencsére tanulható. 
• Egészséges önbizalom: Elengedhetetlen az is, hogy bizonytalanságban nyugodt maradj, és ezt közvetítsd a szervezet felé is, akik ki vannak téve a változásoknak. A magabiztosságod a hiteted táplálja, hogy a folyamat elvisz úgyis előbb-utóbb a megoldáshoz. 
• Individuum helyett csapat: A legnagyobb érték a közös munka révén teremtődik meg, a designban elfogadjuk, hogy az egyén fizikailag képtelen annyi értéket teremteni mint egy jól működő csoport. A facilitálás által biztosítjuk ennek az értékteremtésnek a maximalizálását.  
• Tulajdonosi mindset: A tulajdonosi szemlélet, különösképpen ha valós üzleti tapasztalatokkal rendelkezel sokat segíthet, mert igazi tapasztalatok a napi és stratégiai kihívásokban felbecsülhetetlenek, és szemléletformáló erejűek, és nem mellesleg alázatra tanítanak. 
• Idealizmus elengedése: A tulajdonosi mindset kell ahhoz is, hogy a design thinking vagy éppen a service design keltette idealizmust el tudjuk engedni, ha a helyzet azt kívánja. Ha az elméleti service designt tekinted, úgy tűnhet, hogy az a tökéletes recept mindenre. Fontos látni, hogy a valóság jóval árnyaltabb, kemény üzleti realitásokkal kell megküzdeni. Ettől még nem csökken a design gondolkodás ereje, csupán azt mondhatjuk, hogy a módszer által sugalmazott idealizmust egyensúlyba kell hozni az üzleti valósággal. 

A szó szerint napról napra változó környezetben a template megmondások értéke egyre kétségesebb. Erre a kihívásra válaszul kezdtek megjelenni a design tanácsadó cégek, melyek a design módszereit alkalmazva tudnak az üzleti kihívásokra a zavaros időkben is működőképes alternatívát nyújtani.