A Google Search és UX kapcsolata

Papp Gábor a The Pitchtől ismét nálam vendégeskedett és korábbi SEO témájú cikke után arról írt ezúttal, hogy a Google találati listájának folyamatos fejlődése mögött a felhasználói élmény miként jelenik meg.

Melyik az a digitális termék, ahol egy-egy apró (vagy akár nagyobb) UX változás a világon a legtöbb ember életét érinti?

Szerintem erre két helyes válasz létezik: a Google keresési felülete és a Facebook. Talán ez a két termék, amiket a legtöbben használnak globálisan és napi szinten.

Ezért bármilyen módosítás is történik ezeken a platformokon, annak komoly oka van. Egyrészt kutatás előzi meg a változtatást, és elképesztően sok adat áll rendelkezésre, hogy teszteljék a változtatás hatását.

Én nagyjából 10 éve követem figyelemmel a Google találati felületének a változását. Felhasználóként és szakemberként egyaránt.

Ami nagyon érdekes: a keresési felület érdemben nem változott az elmúlt 20 évben. 

Viszont a találati lista jelentősen megváltozott 1998 óta.

Valahogy így nézett ki a Google találati felülete alig több mint 10 éve, ha a “google” kifejezésre kerestünk:

És így néz ki 2020 nyarán, ugyanez a keresés:

A 10 szöveges (link) találat helyett itt már Top Stories rész jelenik meg magyar hírportálokról és szakmai blogokról, jobb oldalt meg Knowledge Panel található. A nyitó screenre (above the fold, ATF) így is felfér 2-3 szöveges találat (link), de egyre több ún. SERP feature jelenik meg.

De mikor indult el egy egyáltalán? Mikor jött rá arra a Google, hogy az embereknek nem csak szöveges találatokat kell mutatni?

Az egyik kiindulópont a 2000-es Grammy díjátadó gála volt, ahol Jennifer Lopez egy elegáns és merész Versace ruhában jelent meg. Nagyjából a fél USA erről a képről beszélt. De akkor még főleg rádió és TV műsorokban.

A felhasználók viszont elkezdték keresni az adott ruhát és képet. És akkora trend lett mögötte, hogy a Google ezt már nem tudta ignorálni, ezért született meg a Google Image Search. 

Majd a képek nem csak az image search-ben, hanem magán a SERP-en (Search Engine Results Page) is elkezdtek előjönni. Ma már triviális, hogyha arra keresünk, hogy “zsiráf”, akkor a szöveges találatok mellett képek is megjelennek.

Ez pedig azért (is) van, mert a Google elképesztő mennyiségű adattal rendelkezik a felhasználói szokásokról és kattintásokról.

És ez az egyik eszköze arra, hogy elemezze és mérje: mit szeretnek az emberek? És ha történik egy UX változtatás, akkor az jó vagy rossz irányba viszi a “fontos mutatókat”.

A Google célja, hogy: 

  1. rendszerezze a világ információját
  2. ebben a rendszerben odaadja neked azt az információt, amit keresel
  3. majd a saját felületein tartsa azokat, akik eljöttek hozzá.

Ezt a hármas lépéssorozatot érdemes megjegyezni.

A 2000-es évek és a 2010-es évek eleje még az 1. és a 2. lépésekről szóltak. Itt olyan SERP feature-ök (“találati lista funkciók”) jelentek meg, amik egyértelműen ezt a célt szolgálták. 

Ilyen az image search.

És ilyen a Search Box, ahol adott weboldal találatai között lehet keresni:

Ilyen a  Sitelinks & Jump to funkció is, ami a meta leírás alatt jelenik meg:

Vagy épp a Videos is.

Parketta csiszolás esetében a jó szöveges anyag nem elég (pl. Tasteful), hanem videós anyagra van szükség az első pozícióhoz (ahol a BAUHAUS és MAPEI szerepelnek jól).

Ezeknek még főként az volt a célja, hogy megfelelő tartalmi formátumot szolgáljanak ki és csökkentsék a szükséges kattintások számát. De még mindig tereltek át felhasználót ezekre a felületekre. 

Viszont az elmúlt 5-6 évben megindult egy folyamat a Google keresés felületén, ahol átléptünk a 3-as fázisba. Már nem minden esetben érdeke a Googlenek, hogy átterelje a forgalmat az adott weboldalakra. A “UX” úgy változott meg, hogy már egyből a SERP-en megtalálod a választ az adott kérdésre. Vagy ha nem is találod meg egyből, akkor is a kattintásokat már a Google felületén végzed.

Featured Snippetek

Így jelentek meg a Featured Snippetek, amik kiemelt szövegrészeket jelentenek, ahol a választ jellemezően egyből megkapod.

People Also Ask Box

Ha maradunk az előző keresésnél, akkor itt a Featured Snippet alatt megjelenik a People Also Ask box.

Ha pedig rákattintunk egy-egy kérdésre, akkor hol kapjuk meg a választ? Hát már egyből a Google felületén.

Weather box

Ha beírod azt, hogy időjárás, akkor már nem a Köpönyeg vagy Időkép oldalára mész. Hanem egyből a Google felületén kapod meg a választ.

Ha beírod, hogy NB1 vagy Premier League, akkor azonnal megkapod a legutóbbi meccsek eredményét. De már a Google felületén.

És a listát bátran folytatni. 

Én 2019. végén összeszámoltam, hogy hány ilyen SERP feature létezik. Összesen 39-ig jutottam, és ebből 22 már magyar nyelven is elérhető volt.

De azt is érdemes tudni, hogy az adott kereséstől is függ hogy mikor jelenik meg egy keresés során egy SERP feature. Mert például a “zombis sorozatok” esetében nincs ilyen feature:

De közben “zombis filmek”-re meg van ilyen carousel típusú megjelenítés, és alatta jönnek csak az organikus találatok:

Összefoglalás

Érdekes, hogy a Google keresési felülete gyakorlatilag semmit nem változott az indulás óta. A találati felület viszont folyamatosan fejlődik és “átalakul”. A UX trend pedig abba az irányba mutat, hogy egyre kvázi dark pattern jelenik meg. Ahol az új funkcióknak az a célja, hogy ne menjenek el a felhasználók a Google felületéről, hanem minél több időt töltsenek el ott. 

A Google nagyon sok helyen most már a zero-click search irányába tereli a látogatókat. Vagyis azt akarja elérni, hogy egy-egy keresés után már nem történjen kattintás.

  • Ne menjenek el a te blogodra, hanem egyből kapják meg a választ.
  • Ne menjenek el a sportoldalra, hanem egyből kapján meg az élő eredményeket.
  • Ne a meteorológiai oldalakat nézzék, hanem egyből kapják meg milyen idő van, vagy fog-e esni.
  • Ne máshol használják a számológépet, hanem a Google keresés felületén nyomkodják.

Felhasználói szemmel ezek egyébként nagyon hasznosak. De egy weboldal tulajdonosaként már kevésbé.

Papp Gábor

Online marketing és SEO szakember, a The Pitch alapítója. Szakterülete a keresőoptimalizálás és az üzleti modellek. Ügyfelei között van több hazai és külföldi multinacionális vállalat, technológiai cégek, de dolgozik együtt New York Times Bestseller íróval is.