2018 legjobb könyvei: UX, üzlet, tudomány

2018-ban is olvastam sok jó könyvet, a kedvenceimet gyűjtöttem össze, amiből nemcsak designerek, UX-esek találhatnak kedvükre valót, hanem reményeim szerint bárki.

Olvasol eleget?

Ha kiemelkedő akarsz lenni, olvasnod kell, sokat. A bölcsesség alapja az olvasás.

Persze nem feltétlenül a mennyiség számít, de ha rendszeresen olvasgatsz, akkor tekintélyes is lehet ez a szám egy év leforgása alatt. A magam részéről idén először vettem részt a Good Reads reading challange-n, ahol 30 könyvet céloztam meg, ebből 33-at sikerült végül összehoznom. Így körülbelül 9600 oldalt rágtam át 2018-ban.

Eddig nem “trackeltem” olvasási szokásaimat, így nem tudom ez soknak, vagy kevésnek számít, mindenesre nem volt megterhelő számomra, a normális tempómban haladva jött össze ez a szám. Jövőre a 40-et célzom meg.

Az olvasási rutinomról néhány szót, hátha akad benne hasznosítható elem. Az alapvető ajánlás, hogy egyidejűleg egy könyvet olvass, ez nekem sajnos ritkán jön össze.

Többnyire egy szakmai és egy “könnyebb” (szórakoztató irodalom, pop pszichológia, életrajz) könyvet olvasok egyidejűleg. A szakmai könyvekre az ebédszünetben – ami kávészünet nálam – szánok fél órát, a napot pedig mindig olvasással zárom. A szakmai könyvek egyébként angolul elérhetők 90%-ban, estefelé ezért sem preferálom azok olvasását: egyrészt nagyon gyorsan beálmosodsz, másrészt nem biztos, hogy segíti az ellazulást, ha közvetlenül elalvás előtt szakmai kérdéseken pörög az elméd.

Időnként reggel is szoktam olvasni, bár ez az utóbbi időben elég ritka esemény.

Összességében időt találni olvasásra nem különösebben nehéz, még akkor sem ha elfoglalt vagy – ki nem? -, bár nekem ez sosem volt “munka” tehát lehet alkati kérdés is.

Legjobb UX könyvek 2018-ban

A UX könyvek közül azokat preferálom, amik könnyen átültethetők a gyakorlatra. Ebből a szempontból, ami felhasználói élmény témakörben jelenleg elérhető, az szerintem nem feltétlenül egy hasznos választék, mert a könyvek fele nagyjából ugyanarról szól. Szóval válogatni kell, de így is lehet könnyedén lyukra futni.

Az idei felhozatalból nekem az alábbiak tetszettek.

Intuitive Design: Eight Steps to an Intuitive UIi

Az intuitív szót sokan használják, de eddig még nem sok emberrel találkoztam, aki pontosan meg tudja határozni, hogy mit is jelent. A könyv szerint egyértelmű kritériumai vannak az intuitívságnak. Everett McKay szerint akkor intuitív UI, ha:

A cél-felhasználó megérti a felület viselkedését és a várható kimeneteket anélkül, hogy kísérleteznie, memorizálnia kellene illetve segítségre és képzésre szorulna.

A könyv fő tanulságaira építve íródott ez a cikk az intuitív UI-ról, illetve már tréninget is tartottam belőle, mert segíthet abban, hogy egy nyelvet beszéljünk, ha interfészekről van szó.

Microcopy the complete guide

Szerintem mindenkinek volt – nagyon remélem, hogy megállja a helyét a múltidő – időszaka, amikor a drótvázra, vagy rosszabb esetben is a designra a szövegek helyére lorem ipsum került. Ennek vége, hiszen felismertük, hogy az interakcióknál a szövegeknek elég nagy szerepe van.

Lásd, mind a mai napig a legtöbb esetben a Google-ben keresünk, egy kulcsszót megadva, majd gyakran egy olyan oldalra érkezünk, ahol szöveg a legfontosabb számunkra, a kép csak illusztráció. Így nem véletlenül lett külön terület a UX writing, és annak legnagyobb részéről a microcopyk-ról szól ez a könyv, ami szerintem egy designer asztaláról sem hiányozhat.

Az “olvasmány élményekre” erősen támaszkodva írtam egy best practice-t a microcopy írásról korábban.

Business könyek

A product design-hoz nagyon kell az üzleti oldal minél megalapozottabb ismerete. A legtöbb designernél ezt látom egy nagy áthidalandó skillgap-nek. Ehhez viszont nem feltétlenül szükséges MBA szintű könyveket olvasgatni elsőre, akad olyan is amivel szórakoztatóbb módon megértheted, hogyan lehet sikeres egy cég. Idén olvastam párat, amiből nagyon sokat tanultam, de közben még jól is mulattam.

Shoe Dog

A Nike alapítója Phil Knight a született vállalkozó. Kalandvágyó, optimista, leállíthatatlan. Olyannyira, hogy bevallom néhol azt éreztem, hogy nem teljesen komplett a fickó, mikor olvastam az önéletrajzát. De végül iszonyatosan sok hullámvölgy ellenére valahogyan mégis elrugdalta a vállalatot oda, ahol most áll.  A Nike éves bevétele 30 milliárd dollár körül mozog, szóval azt hiszem Phil Knight-tól lehet tanulni egyet s mást.

Ecommercve Evolved

Azóta is ha valaki webshop indításban gondolkodik ezt a könyvet szoktam ajánlani. Ától cettig minden benne van arról, hogy stratégiai és taktikai szinten hogyan kell felépíteni és felfuttatni egy ecommerce vállalatot. Lehet egy KKV-s könyvnek tűnik első ránézésre, de valójában rengeteg olyan ötletet találtam benne, ami nagyvállalatok mega storejainál is működhet.

Pszichológia, tudomány és történelem

Pop pszichológiából átfutott a kezemen pár, de egyik sem volt meghatározó, aztán persze nagy klasszikusok is voltak terítéken (például a Man’s Search for Meaning), amiket itt most nem részleteznék, hanem azokat a relatíve új könyveket a tudományból, amik szerintem figyelmet érdemelnek, és nagy hatással voltak rám 2018-ban.

The Brain

Ha rendelkezel ismeretekkel human computer interactions miatt a kognitív kérdésekről, akkor is fog szerintem újat mondani. David Eagleman könyve – surprise – az emberi agyról szól: hogyan döntünk, hogyan érzékeljük a valóságot, kik vagyunk, miként irányítjuk az életünket, miért van szükségünk másokra és merre tart fajunk.

Agyunk könyörtelen alakváltoztató, hiszen szüntelenül újraírja saját áramköreit – és mivel tapasztalataink egyediek, ugyanígy egyediek az idegsejtjeink hálózatában kialakuló, óriási kiterjedésű minta részletei is. Mivel ez a mintázat egész életünkben folytonosan változik, önazonosságunk sem állandó; soha nem rögződik egy végső állapotban.

Yuval Noah Harari-tól minden

Sokáig ellenálltam, hogy felüljek a “Harari hype”-ra. Végül Bay Áron ajánlására kezdtem el a Sapienst. A történelemmel én mondjuk mindig is jóban voltam, de finoman szólva is hasztalannak látom ahogyan tanítják. (Szinte rossz jegyet sosem kaptam “töriből”, de az iskolás években mégis mindig más könyveket használtam a felkészüléshez, mert a tankönyveket borzasztónak találtam).

A probléma, hogy nem adnak egy érdekes narratívát, helyette inkább évszámok és nevek dögunalmas halmazává redukálják az egyik legizgalmasabb humán tudományt. A történelem arra való, hogy szélesítsd a látóköröd, és hogy jobban megértsd az emberiséget. Egyikben sem segít a jelenlegi történelemoktatás

Yuval Noah Harart egészen más kategória, a Sapiensben egy izgalmas narratívával összefoglalja az emberiség történelmét. Kezdve például azzal az aprósággal, hogy az őskorral is behatóan foglalkozik, ami elég kis szeletet szokott kapni a történelemoktatásban, pedig vadászva-gyűjtögetve az emberiség jóval több időt töltött el, mint a modern korban. Ez alapjaiban meghatározza, hogyan működünk mind a mai napig.

Aztán természetesen szóba kerülnek a fejlettebb társadalmak is, a pénz, az írás, a nagy birodalmak, a vallás, jelenkorunk globális problémái, szóval minden lényegében. Alapvetően nagyon sokszor kritikus a szerző, amit én imádtam, például a nagy vallásokat sem kíméli, de kifejeti milyen nyavalyákat zúdított az emberiségre a történelemkönyvek által hagyományosan magasztalt mezőgazdasági forradalom.

Az emberiség agya a homo sapiens megjelenése óta nem sokat változott fizikailag. Egy designer szintjén ezért is érdemes a történelemmel foglalkozni, mert habár a körülmények mindig mások voltak, az emberek küzdelmei és kihívásai nagyon hasonlóak minden korban.

Ha valaki egy könyvet akar elolvasni a történelemről ez legyen az.

A szerző másik két könyve sokkal filozofikusabb mű (Homo Deus, 21 lecke a 21. századra), de Yuval Noah Harari  bevallott szándéka szerint is a cél, hogy gondolkodásra késztessen, ami nem hátrány a mi munkánkban.

Azt nem tudom, miként hozta össze, hogy mindhárom 2018-ban itthon megjelent könyve elképesztően jó, de mi ennek a ténynek csak haszonélvezői lehetünk.