Minek kitalálni valamit fél év alatt, amit két nap alatt is el lehet dönteni? Ismerd meg a Foundation Sprintet

A design sprint alkotója újabb workshop recepttel ajándékozott meg minket. A módszer különösen abban – a való világban elég gyakori – esetben hasznos, ha túl sok a lehetőség, de kevés az egyetértés, vagy ha el akarjátok kerülni, hogy rossz irányba induljatok hosszú hónapokra.

Elég lassan ugyan, de végül kézhez kaptam Jake Knapp és John Zeratsky új könyvét, a “Click: How to Make What People Want”-ot, ami a híres design sprint kiegészítéseként egy új két napos workshop receptről, a foundation sprintről szól. Hamar kiderült ugyanis, hogy a design sprint kissé „belecsap a dolgok közepébe”, és úgy kezdenek el a cégek protozni, hogy még az alapokban sincs meg az egyetértés.

A foundation sprint ennek a hiányosságának a betöltésére született módszer, erről szól a Click, amit elolvastam feldolgoztam, s gyorsan a workshopper eszköztáram részévé tettem.

Bár már csak történelmi okokból sem tud a foundation sprint olyan forradalmi lenni, mint a design sprint volt a maga idejében, és kezdetben az érzés motoszkált is bennem, hogy “ez a könyv jobb lett inkább volna egy hosszabb cikknek”.

Mégis ajánlom a Clicket, mert Jake Knappról megszokott laza edukációs stílus, remek szerkesztés és kiváló grafikák miatt az olvasói élményre nem lehet panasz. Ebben a cikkben a könyv alapján igyekszem a foundation sprintet nagy vonalakban ismertetni.

Mi az a Foundation Sprint és kinek való?

A Foundation Sprint módszer legnagyobb ereje abban rejlik, hogy rövid idő alatt segít kristálytisztán meghatározni egy projekt alapjait: kiknek szól, milyen problémát old meg, és miben különbözik a többi megoldástól.

Ahelyett, hogy hónapokat vesztegetnétek borzasztó meetingekre, prezentációkra vagy iránykeresésre, egy két napból álló workshopon dolgoztok, ami lehetővé teszi, hogy gyors, de átgondolt döntésekkel induljatok el, konkréten egy tesztelhető hipotézist találjatok.

A módszer eredetileg startupokra lett kitalálva, de azóta kiderült, hogy bármilyen méretű szervezet profitálhat belőle, amely egy új termék, szolgáltatás vagy stratégiai irány elindításán dolgozik.

Gyakorlottabb facilitátorok úgy vélem rugalmasan csavargathatják a módszert, egyes feladatokat kivéve, vagy éppen más kontextusban felhasználva: ahogy a design sprint esetében magam is eljártam az idők során. Ugyan ezt Jake Knapp nem javasolja, de egy facilitáronak megvan az egyedi workshop tervezési képessége, és azért lássuk be a valóságban nem mindig hajlandóak a stakeholderek workshopolni napokig, néha kevesebb idő adatik.

Persze ha két napra tényleg sikerül kipucolni a naptárat, semmi sem szabhat akadályt egy papírforma foundation sprint lebonyolításának.

A módszer alapelvei: hogyan dolgozunk a foundation sprint során?

A design sprintből már jól ismerünk néhány bevált alapelvet, melyek eléggé hangsúlyosan megjelennek a foundation sprintben is, annak érdekében, hogy egy strukturált, fókuszált munkamódszerrel dolgozzunk.

• Work together, alone – dolgozzunk együtt, de külön – : Minden résztvevő először egyedül dolgozik az ötletein, ilyen módon elkerüljük a hangosabb vélemények dominanciáját. Ez követően osztjuk meg az ötleteket, és közösen választunk közülük.
• Note-and-Vote módszer: Az előző folytatása általában, tehát a csapat minden tagja postitre írja az ötleteit, majd szavazással emeljük ki a legjobbakat. Ez egyszerű, gyors és demokratikus módja annak, hogy előre jussunk.
• Start now, not perfect – kezdjük el, ne tökéletesen – : Nem végleges tervet gyártunk, hanem egy hipotézist, amit majd élesben validálunk. A cél nem a tökéletesség, hanem az indulás lehető leghamarabb.
• Deiceder – döntéshozó – szerepe: A folyamatban van kijelölt döntéshozó, aki a kulcspillanatokban kimondja a végső szót. Ez segít elkerülni a megrekedést, és biztosítja, hogy a csapat valóban el tudjon köteleződni az irány mellett.

Ez a keretrendszer garantálja, hogy minden résztvevő hangja érvényesüljön, mégis gyorsan és fókuszáltan tud haladni a csapat a közös cél felé.

A foundation sprint programja

Első nap: Alapok lerakásra és közös nevezőre kerülés

A Foundation Sprint első napján az alapokra és a differenciálásra fókuszáltok. Ezt egyébként nagyon jó megközelítésnek gondolom.

Példának okáért mi, akik a design világból érkezünk hangosan követeljük a user perspektíva behozását – persze jogosan – de gyakran elsikkadunk a konkurencia felett, és hogy a versenytársak tengerében mikéntfog kitűnni a mi megoldásunk. Persze a startup founderek is hajlamosak erre, pedig még az is gyanús jel lehet, ha nincsenek versenytársak, mert utalhat arra is, hogy fizetőképes kereslet sincs.

Így az első nap eléggé esszenciális a foundation sprintben, ahol meghatározzátok, milyen problémát oldotok meg, és kidolgoztok egy tervet arra, hogyan emelkedjen ki a megoldásotok a versenytársak közül.

Az első napon tehát ezekre a kérdésekre keressük választ:

• Ügyfél és probléma: Ki a valódi ügyfél, és milyen fájdalompontot oldunk meg számára?
• Egyedi előny: Milyen olyan erősségei vannak a csapatodnak, amelyekkel a versenytársak nem tudnak lépést tartani?
• Verseny és megkülönböztetés: Kik próbálnak még hasonló problémát megoldani? Miben tér el radikálisan a ti megoldásotok?
• Projektalapelvek: Egyértelmű, gyakorlatias döntési irányelvek megfogalmazása, amelyek segítenek fókuszáltan tartani a stratégiát.

Az első nap végére a csapat egy Mini Manifesto-t állít össze: egy tömör megfogalmazást a lehetőségről és annak megkülönböztető jegyeiről.

Alapok meghatározása

Célcsoport kiválasztása (kb. 15 perc)

Ez a gyakorlat segít tisztázni, kinek is szánjátok valójában a megoldást. Fontos, hogy konkrét, megfogható – de közben közérthető – ügyfél szegmensekről legyen szó ne túl tág definícióról.

Érdemes lehet követni a „mindenki, aki…” formulát, például „friss diplomás pénzügyesek, akik saját pénzügyeiket akarják rendbe tenni”.

A decider végül kiválasztja az 1–2 ügyfél szegmenst, akikkel a továbbiakban dolgozni fogtok.

Az ügyfél fő problémájának meghatározása (kb. 15 perc)

A következő lépésben arra kerestek választ, milyen problémát érdemes megoldani a kiválasztott ügyfél szegmensnek. Melyik az a probléma, ami valóban fontos ügyfél probléma és meg tudjátok oldani? Legyen valós – lehetőleg bizonyíthatóan – és jelentős probléma.

Csapatotok előnyeinek azonosítása (kb. 15 perc)

Egy jól működő szolgáltatás nemcsak a problémára reflektál, hanem arra is épít, amiben ti jók vagytok.

Keressetek előnyöket három szinten:

• Motiváció: Miért fontos ez nektek személyesen?
• Képességek: Például technológia, UX, sales, operáció, gyorsaság stb.
• Insightok: Piaci tapasztalat, specifikus tudás a témáról.

Végül a decider 3–4 előnyt válasszon ki, amit a stratégiába is beépítetek.

Versenytársak (kb. 15 perc)

Vegyétek számba a közvetlen versenytársakat, és helyettesítő megoldásokat is. 
Itt nem egyszerű listázásról van szó – inkább arról, hogy megértsétek, mi ellen kell „harcolnotok” a felhasználó fejében.

A három típus:

• Közvetlen versenytársak: Hasonló termék, hasonló célcsoport.
• Helyettesítő megoldások: például Excel, jegyzetfüzet, semmilyen app.
• A nemcselekvés opciója: Amikor az ügyfél inkább „nem csinál semmit”

A decider kiválaszt 3–5 versenytársat, köztük az „óriást”, akit nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Az alapok összegzése

Végül a négy kulcselem – célcsoport, fő probléma, előnyök, versenytársak – egy helyre kerül, ez lesz a projekt „alaplapja”. Minden további döntés erre épül majd, ide tértek vissza, ha elbizonytalanodnátok az irányban.

Differenciálás

A első nap második felében a differenciáláson van a fókusz, ami a Foundation Sprint szíve.

A legsikeresebb termékek nem csak egy kicsit jobbak, hanem radikálisan mások, például ahogyan a Nubanknál mondják: “légy fundamentálisan különböző, ne csak inkrementálisan jobb”. Csak ekkor választ ugyanis téged az ügyfél a konkurenciával szemben. 

Klasszikus differenciálási szempontok értékelése (kb. 20 perc)

Egyedül dolgozva, majd szavazással értékelitek, mennyire vagytok jobbak a konkurenseknél a klasszikus területeken, például gyorsaság, egyszerűség, ár.

Egyedi differenciáló tényezők kitalálása és értékelése (kb. 20 + 10 perc)

Olyan új szempontokat kerestek, amikben kiemelkedtek, és ahol a versenytársak gyengék.

Differenciáló tényezők megszavazása
Mindenki szavazhat 6 szempont alapján, a Decider kettőt választ ki első körben kipróbálásra.

2×2-es diagram (kb. 45 perc)

Ez egy hosszabb és elég nehéz gyakorlat, úgyhogy jó esetben egy órányi szünet előzi meg. 

Készítsetek egy 2×2-es mátrixot, amely megmutatja, miben vagytok egyediek az ügyfél szemszögéből. A cél: a versenytársakat „Loserville”-be tolni, magatokat pedig az egyedüli, kívánatos sarokba pozícionálni.

A gyakorlati irányelvek közös meghatározása (kb. 45 perc)

Ez is egy remek gyakorlat, mert segít átfordítani a megkülönböztető szempontokat konkrét, cselekvésvezérelt döntési irányelvekké.

Olyan alapelveket fogalmaztok meg, amelyek segítenek a csapatnak következetes döntéseket hozni a későbbi fejlesztés és tesztelés során különösen akkor, ha az út során bizonytalanság, konfliktus vagy gyors döntési kényszer merül fel.

A feladat menete:

1. Inspirációként nézzetek vissza a 2×2 differenciálási mátrixra és tegyétek fel magatoknak a kérdést: „Mit tanácsolnék egy új csapattagnak, hogyan alkalmazza meg ezt a differenciáló faktort a napi döntéseiben?”
2. Írjatok minden ötletet külön cetlire – Note-and-Vote ismét -, majd szavazzatok a legjobbakra.
3. A decider végül kiválaszt 2–3 elvet, amelyeket a továbbiakban követni fogtok.

Kétféle irányelvet érdemes keresni:

• Differenciálásból származó irányelvek, például: „Segítsünk az ügyfélnek azonnal átlátni a választékot”, ha az egyszerű navigáció a differenciálás egyik pillére.
• Védelmi irányelvek, amelyek segítenek elkerülni a nem kívánt mellékhatásokat például.: „Ne helyettesítsük az embert, inkább segítsük”, ha a technológia emberi munkát egészít ki.

Mini manifesztó kirakása

A 2×2-es ábra és az irányelvek alapján létrehozzátok egy oldalra a Mini Manifesztót – ez lesz a projekt világos kiindulópontja.

Második nap: Megoldások feltérképezése és döntés

A második nap célja, hogy megtaláljátok a projekt számára legígéretesebb megközelítést. Több megoldási lehetőséget gyűjtötök össze, különböző szempontok szerint értékelitek őket, és kiválasztjátok azt az utat, amelyet elsőként érdemes kipróbálni.

Lényegében a Foundation Sprint második napja lehetőséget ad arra, hogy még indulás előtt felmérjétek a különböző lehetőségeket, és tudatos döntést hozzatok.

Lehetséges megközelítések feltérképezése (kb. 30 perc)

Egyedül dolgozva, majd Note-and-Vote módszerrel gyűjtsetek össze minél több alternatív megközelítést:

• Milyen módszerekkel tudnátok megoldani az ügyfél problémáját?
• Mi lenne, ha az első ötletetek kudarcot vallana?
• Mi lenne, ha más célcsoportot céloznátok meg?

A Decider 3–7 opciót választ ki.

Egyoldalas összefoglalók készítése (kb. 30 perc)

Osszátok szét a kiválasztott opciókat, majd egyedül dolgozva készítsetek mindegyikről egyoldalas leírást:

• Név
• Miért lehet ez jó ötlet? (kapcsolódás a problémához és a megkülönböztetéshez)
• Egy egyszerű skicc, ami illusztrálja a működést.

Magic Lenses – értékelés különböző szempontok alapján

(kb. ~90–120 perc)

Remélhetőleg szünet előzi meg ezt a gyakorlatot, mert második workshopnap legmeghatározóbb és viszonylag hosszú része következik. 

A foundation sprint egyik legizgalmasabb és szerintem máshol is használható eszköze Magic Lenses. A módszer segít a megoldási lehetőségek különböző nézőpontokból való vizsgálatában, hogy a csapat jobban megértse, mit érdemes továbbvinni. 

A Magic Lenses célja, hogy ne csak az elsőre szimpatikus, kézenfekvő opciókra koncentráljunk, hanem egy sor „ellenőrző nézőponton” keresztül megvizsgáljuk, melyik lehetőség állja ki a próbát.

A lencséket mindig az adott projekt és csapat függvényében érdemes megválasztani, néhány lehetőség a könyvől:

• Customer Lens: Kihez szól valójában az ötlet? Elég jól illeszkedik egy valódi ügyféligényhez?
• Money Lens: Tud ebből valós bevétel születni? Hogyan?
• Growth Lens: Van benne skálázási potenciál? Tud ez nagyra nőni?
• Pragmatic Lens: Tudjuk ezt a jelenlegi erőforrásainkkal és helyzetünkből kiindulva reálisan megvalósítani?
• Genius Loci Lens: Passzol-e hozzánk, a stílusunkhoz, értékrendünkhöz, kultúránkhoz?
• Reclaim Lens: Visszaad valamit, amit más termékek elvettek? (pl. egyszerűség, kontroll)
• Team of Rivals Lens: Segít különböző nézőpontokat érvényesíteni a csapaton belül?

Hogy működik Magic Lenses gyakorlat a workshopon?

Minden lencséhez felrajzoltok egy nagy flipchart vagy Miro board 2×2-es mátrixot. Ezt követően a megoldási ötleteket közösen elhelyezitek az egyes mátrixokon. 

Miután minden ötletet több nézőponton keresztül megvizsgáltatok, eljön a pillanat, amikor a kép kitisztul: melyik megközelítés állta ki a próbát, és melyik sikkadt el útközben? Most nem az a cél, hogy mindenki egyetértsen – hanem hogy a legígéretesebb irányba induljatok tovább. 

A döntéshozó az így kirajzolódó mintázatok alapján kiválasztja azt az egy-két opciót, amellyel megéri továbbmenni. A feladat végén a decidernek két dolgot kell kiválasztania: 

• az elsőként kipróbálandó megközelítést 
• egy tartalék tervet, ha váltani kell.

Founding Hypothesis megfogalmazása

A kétnapos workshop végén a csapat egy tömör, mégis irányt mutató állítással zár: ez a Founding Hypothesis, vagyis az alaphipotézis. 

Ez nem részletes stratégia, hanem világos megfogalmazása annak, miben hisz a csapat: kinek készül a termék, milyen problémát old meg, és miben tér el radikálisan a versenytársaktól. Tehát a Founding Hypothesis sablonmondata durva magyar fordításban:

Mi azért leszünk sikeresek [ezen célcsoport] számára, mert [ezt a problémát] oldjuk meg jobban, mint a [konkrét versenytársak], mivel [radikálisan eltérő megközelítést] alkalmazunk.

Például a Blue Bottle Coffee esetében: Mi azért leszünk sikeresek a városi, igényes kávéfogyasztók körében, mert jobb minőségű, frissen pörkölt kávét kínálunk, mint a nagy kávéláncok, mivel mi a helyi pörkölésre, kézi készítésre és szezonális kínálatra építünk.

A Founding Hypothesis, vagyis a közösen definiált állítás lesz a következő hetek tesztelésének kiindulópontja – az a hipotézis, amit validálni vagy cáfolni fogunk a Design Sprint során. 

Persze valójában nem csak design sprinttel lehet validálni, a lényeg, hogy jó esetben minél hamarabb készüljön egy prototípus, melyet megmutatunk hús-vér embereknek, hogy kiderüljön jó irányba tartunk, vagy másfelé kell elindulnunk.