Az Organizational Design (1/2)

Lehet-e tudományos alapon szerethető munkahelyet teremteni? Porkoláb Dorottya Senior Product Designer, UX Strategist kolléganőm egy itthon még viszonylag ismeretlen, de annál fontosabb területről, az Organizational Design-ról írt egy hiánypótló, kétrészes cikksorozatot. A sorozat első darabja a szervezetfejlesztés és klasszikus design területek viszonyával foglalkozik, és az előbbi alapjairól szól.

Számos remek terméket előállító, jó szolgáltatást kínáló és láthatóan rentábilis üzleti modellel operáló – egyszóval a mai fogalmaink szerint modern felfogású – cégnél üti fel a fejét a dolgozók elvándorlásának problémaköre. Bárki önéletrajzában jól mutatna az adott pozíció, csábító a bér, a termelés mégsem hatékony, a munkaerő pedig folyamatosan fluktuál. Miért lehet ez?

Immáron 8 éve dolgozom az IT-szektorban, amiből több mint 5 évet a UX tervezésnek és kutatásnak szenteltem. Miután az üzleti oldal is eléggé vonzott, teljesen organikusan (szinte észrevétlenül) szemléletváltáson mentem keresztül, aminek eredményeképpen mostmár egyre tudatosabban hivatkozom magamra Product Designer-ként. 

Karrierutamat tekintve egyébként meglehetősen izgalmas ívet jártam be: alkalmazott grafikai diplomám átvétele után azonnal a digitális tervezés felé orientálódtam, a rajziskolától kezdve a MOME-n át a Head of UX pozíció betöltéséig lehetőségem volt mind vertikálisan, mind horizontálisan lépkedni a ranglétrán. Mindezen tranzíció során persze elsajátítottam számos “puha”, menedzsment és vezetői képességet is.

Mindezt csak azért írom le, hogy hangsúlyozzam, sokféle szervezet számos nézőpontjából tapasztalhattam meg a munka szerveződését, a különböző felfogások előnyeit és hátrányait, szakmai hátteremből adódóan pedig kialakult eszköztáram van a hatékonyság növelésére és a kockázatcsökkentésre. Nagyvállalati és állami munkáim során lehetőségem volt betekintést nyerni az óriások világába, közvetlen középméretű környezetem (és a saját, egyszemélyes mikrovállalkozásom) pedig egyenesen skálázhatóvá tette a benyomásaimat. Az utóbbi időben szinte természetes módon olyan kérdések kezdtek el foglalkoztatni, hogy

hogyan lehet az adat alapú tervezést a munka szervezésének hatékonyabbá tételére fordítani? Életképes modell lehet-e a szervezetfejlesztés, mint önálló tervezési terület szolgáltatásként való értékesítése a piacon?

A fenti kérdések megválaszolásához először is annak kellett utánajárnom, hogy a nemzetközi színtéren mit értünk ma szervezetfejlesztés alatt, és mi a különbség, hol húzódik a határ a UX, a Service Design, a Business Design és az Organizational Design területek között. Itt a blogon Boros Norbert kollégám részletesen kifejtette már a UX és a Service Design viszonyát – most ezt a törekvést szeretném egy lépéssel tovább vinni.

A felsorolt területek sok átfedést mutatnak egymással, rengeteg párhuzamot lehet köztük vonni, a céljuk és az elvárt kimenetük azonban merőben eltér egymástól. A közös nevezőt mindegyik esetben a Design Thinking alkalmazása adja, ám a különbségért az felel, hogy mire implementálom az adott metódust. Röviden (és kissé talán sommásan)

• ha a termékre alkalmazom, akkor a felhasználói élményt fokozom, lényegében ebben áll UX Design;
• ha a teljes szolgáltatásra vetítem ki, akkor beszélhetünk Service Design-ról;
• ha az üzleti modellt szeretném vele javítani, akkor a Business Designer sapkát veszem fel;
• ha pedig a szervezetre alkalmazom és a munkavégzést igyekszem minél hatékonyabbá tenni, akkor beszélhetünk Organizational (röviden: Org) Design-ról.

Látható tehát, hogy ugyanazt a tervezési gondolkodásmódot több szinten is képesek lehetünk kamatoztatni. A munkaerőpiacon töltött eddigi tapasztalataim szerint a legtöbb fájdalom és súrlódás abból ered, hogy a munka szervezése nem tudatos módon történik, a produkció ezen síkja igencsak elhanyagolt – így lehet egy akár menő, a felhasználói trendeknek és elvárásoknak megfelelő terméket előállító cégnél is egészen egyszerűen rossz élmény dolgozni, minek következtében a jó szakemberek továbbállnak, és megindul a kontraszelekció.

Az Organizational Design ezt hivatott orvosolni.

Az általános közvélekedéssel ellentétben a szervezetfejlesztés fontossága nem cégméret függvénye, hiszen kis létszámú csapatokban is úgyanúgy van létjogosultsága, mint a gigászok esetében. A közös értékeken alapuló vállalati kultúra és a folyamatok nem csak úgy “maguktól” alakulnak ki, megteremtésük és fenntartásuk folyamatos gondozást, odafigyelést igényel. Az utóbbi időben soha nem látott léptékben nőtt meg az igény a munka effektív koordinálására, az elmúlt évek gazdasági konjunktúrája a startupoknak és sok embert foglalkoztató vállalatoknak egyaránt kedvezett, a digitalizáció pedig egyenesen kilőtt a pandémia hatására. (Elég csak arra gondolni, hogy a kényszerű otthoni munkavégzés milyen kínos pontossággal mutatta meg egy-egy szervezet folyamatbeli hiányosságait.)

Nyilván, mint mindig, most is egy rendkívül rendkívül összetett és komplex módszertanról beszélünk, ami egy adott szervezet számos aspektusával, illetve annak magas szintű stratégiai kérdéseivel foglalkozik. Nagy vonalakban arról van szó, hogy

a szervezetfejlesztés során megkeressük a lehető legoptimálisabb módot egy adott üzleti cél eléréséhez,

ennek mentén szervezzük az erőforrásokat és a folyamatokat, de értsük jól: a dolgozók elégedettsége, jó közérzete is egy hatékonysági mutató, a megfelelő céges kultúra elérése szintén fontos fejlesztési szempont, és mint olyan, már inkább a szociológiába hajló ág.

Forrás: organizationdesign.net

Az Org Design úgy fókuszál “befelé”, hogy passzív eredménye mégis az elégedett ügyfél lesz, hiszen az emberközpontú, boldog munkahely dolgozói olajozottan működnek együtt egy közös vízió érdekében. A misszió, küldetéstudat megteremtése (ami hosszútávon a munkaerő megtartásában manifesztálódik) pedig az egyik legnagyobb modernkori kihívás a vállalkozások életében.

A tapasztalat azt mutatja, hogy nem elég jó terméket vagy kiváló szolgáltatást nyújtani – és persze megfelelően kompenzálni a munkaerőt –, jó munkahelynek is kell lenni ahhoz, hogy egy vállalkozás igazán prosperáljon. Végtére is ha az ember azt érzi egy átdolgozott nap után, hogy az alapvetően hatékonyan, egy adott cél érdekében telt, az értelmet ad a munkájának, valamint kellő motivációt az akadályok, kihívások leküzdéséhez.

Ahogyan az adat alapú tervezés segít szerethető terméket előállítani, úgy azt gondolom, hogy a szerethető munkahely megteremtése is lehet tudományos alapú. Erre áldozni, erőforrást allokálni mindenképpen megtérülő befektetés, már csak azért is, mert talán gyógyír lehet a fiatalkori tömeges kiégés jelenségére, illetve kiváló eszköz lehet arra is, hogy a hazai vállalkozások felvegyék a termelékenységi tempót nyugati versenytársaikkal.

Az első rész zárásaként még annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy a saját mikroszintemen teljesen természetes, magától értetődő evolúciós lépésnek élem meg a UX stratégia és Product Design mellett a szervezetfejlesztés felé való elmozdulásomat, amiben remekül tudom kamatoztatni a keményvonalas szakmai és a menedzsment oldalon szerzett tapasztalataimat egyaránt. Bátran ajánlom mindenkinek, akit érdekel a belső folyamatok optimalizálása, és számokban mérhető hatással szeretne lenni a professzionális környezetére.