10 üzleti modell 10 percben

Az üzleti modelleket a designereknek is illendő ismerniük, de csupán 10 perc alatt átláthatod, amire igazán szükséged van.

Éppen erről a témáról hangzott el egy remek adás a kedvenc business design podcastemben, a Beyond Users-ben.

A show házigazdája Alen Faljic végigpörgeti a legalapvetőbb üzleti modelleket, amiket minden designenek ismernie kellene. Cikkemben erre a podcast  epizódra építkezem, kiegészítve saját gondolataimmal.

Az cikk audio verziója:

Mi az az üzleti modell és miért kell vele foglalkoznod?

A business modell legegyszerűbben fogalmazva egy cég high level terve arra, hogyan fog profitot termelni. A mechanizmus, ami meghatározza a növekedést és a talpon maradást is. De nem csak erről szól, sőt inkább arról szól inkább, hogy egy vállalat miként teremt értéket az ügyfeleinek, és azt hogyan juttatja el hozzájuk.

Miért kell ezzel foglalkoznia egy designernek? Egyrészt a cég/vagy termék business modellje irányítja a munkádat, ugyanis abból következik a digitális termék célja is, amit ki kell szolgálnod designerként. Ha például egy webshopnak dolgozol, az ecommerce üzleti modellt feltételez alap esetben, és a fő KPI valószínűleg a bevételnövelés, az eladott termékek számának, vagy a kosárértéknek a növelése lesz. A munkád fókuszát ez határozza meg, sőt számos esetben az eredményességed is ez alapján mérik. 

A másik eset, hogy egy új termék koncepciójának megalkotása esetén részt kell venned az üzleti modell kitalálásában is, például egy workshop keretében, majd annak tesztelésében. Ilyenkor néha valamelyik meglévő üzleti modell mellett teszitek le a voksot, de gyakori az is, hogy az alapvető modellek bizonyos mixe adja ki a végsőt. Ha product strategist vagy, esetleg annak készülsz, akkor előbb-utóbb ilyen feladatra biztosan számíthatsz. 

Másfelől manapság a “business model innovation” eléggé felkapott buzzword. Nem is véletlenül, a kutatások szerint az üzleti modell innováció nagyobb hatással lehet az üzleti sikerre, mint a termékinnováció: 5 éves periódust tekintve azok a cégek akik üzleti modellek innovációt hajtottak végre 6 százalékkal jövedelmezőbbnek bizonyultak, mint a termékeket és folyamatokat innováló vállalatok. 

10 modell van, ami a legtöbbször előfordul, vagy ezeknek a variálásból rakják ki a top tech cégek is a megfelelőt.

E-commerce

A e-commerce modell a webshopok mögött álló üzleti logika legtöbbször: az e-commerce cégek termékeket értékesítenek online.

Előnye a fizikai üzletekkel szemben az alacsony állandó költségek, korlátlan polchely, és a kényelem a felhasználó szempontjából. Mivel például a raktár nem kell, hogy a városközpontban legyen – ahol mindig az egekben járnak az ingatlan árak -, így a költségek alacsonyabb szinten tarthatók.

A volumenbéli adottsággal is elég nehéz versenyezni: egy offline könyvesbolt csak néhány ezer könyvet tud tárolni, az Amazon milliós állománnyal rendelkezik. 

Az ecommerce modell hátrányai az élő kommunikáció hiánya lehet a fizikai üzletekkel szemben, ami leginkább prémium termékkategóriákban lehet érdekes.

White-label

A legtöbb esetben, ha egy cég előállít egy terméket, akkor azt erősen márkázza. A white-label esetében a vállalkozás odaadja a terméket más vállalatok számára, és lehetővé teszi, hogy a saját brandjükkel futtassák azt.

Például a külföldön elég népszerű N26 bank indulásakor nem rendelkezett pénzügyi licenccel ezért egy másik szolgálató white-label rendszerét használták. Ez azt jelentette, hogy lényegében tudták a banki szolgáltatásokat biztosítani a saját brandjük alatt, de az azt lehetővé tevő termék nem saját, hanem egy white-label szolgáltató rendszere volt. 

Open Source

Az open soource jellemzően szoftver, amit az alkotói ingyenesen elérhetővé tesznek, valamint azt is lehetővé teszik, hogy szabadon módosíthatók, sőt, értékesíthetők legyenek.

Ilyen például a Linux operációs rendszer, ami számtalan cég és magánember használ egyaránt ingyen.

Ebben a modellben a pénz a prémium szolgáltatásokból és funkciókból érkezhet. Például egy Linuxot használó cég joggal aggódhat, hogy honnan kap supportot, ha gondja adódna. Erre repülnek rá bizonyos cégek, mint a Redhat, akik fizetős támogatási szolgáltatást biztosítanak.

Long Tail

A long tail alapelve, hogy rendkívül nagy termékmennyiséget értékesítesz – niche kategóriákból – , ellentétben azzal a tipikusabb kereskedői startégiával, hogy csak a népszerű termékekre fókuszálnál. 

A nagy kínálat lehetővé teszi, hogy a sok egyenként kis értékű tranzakció jelentős bevételt eredményezzen. A long tail modell leginkább e-commerce-ben működik, lásd Amazon, ami nem csak népszerű, de niche termékeket is értékesít óriási volumenben.

Franchise

A franchiseban lényegében hozzáférést vásárolsz egy meglévő üzlethez: a tulajdonos cég termékeihez, brandjéhez, üzleti folyamataihoz. Ilyen például a McDonald’s, Starbucks, vagy az autókölcsönző Europcar.

Érdemes tudni, hogy a franchise valójában egy növekedési stratégia az anyacég számára: anélkül, hogy saját tőkét kellene kihelyeznie, terjeszkedni tud.

Razor and Blades

A King C. Gillette által kifejlesztett üzleti modell, aki arra jött rá, hogy nagyobb profitot tud realizálni, ha olcsón adja a borotvát, és drágábban a borotvapengét.

Ez a modell azoknál a termékeknél működik jól, ahol rendszeres upgradekre van lehetőség.  Ezt követik a nyomtató gyártók, vagy a – világot teleszemetelő – kapszulás kávécégek is. De digitális termékeknél is remekül működik, ilyen például a Amazon Kindle, ahol az ebook olvasó ára relatíve alacsony, és az azon olvasható könyvek vásárlásáért lehet sápot beszedni.

Freemium

Digitális termékeknél elterjedt üzleti modell. Úgy működik, hogy a termék bizonyos részeit, bizonyos ügyfél szegmensek számára ingyenesen elérhetővé teszik. Ez lehetővé teszi, hogy az új userek teszteljék a terméket, mielőtt használni kezdenék a teljes verziót: ezt a modellt követi a Spotify.

Rejtett bevétel

A rejtett bevétel modellben a trükk, hogy bevétel nem közvetlenül a fogyasztótól érkezik, hanem valaki mástól (mert a nap végén valaki mindig fizetni fog). A tipikus példa erre az online hirdetési piac: az olvasó ugyan nem fizet, de a hirdető már annál inkább a hirdetései után. Ezt a modellt követi a Facebook, Google, illetve az online magazinok is többnyire.

A probléma a modellel, hogy csak akkor éri meg egy harmadik félnek fizetnie, ha rendkívül nagy a volumen, azaz működik a mass market termékeknél, de egy nice médiumnál már kevésbé.

Aukció

Az aukciós modellben valamilyen terméknek/szolgáltatásnak az ára nem fix, hanem licitálás során dől el. 

Ezt használja az Ebay, vagy itthon a Vatera, de a Google is a fizetett keresési találatoknál igen nagy profit mellett.  

Nyilván az aukciós modell csak akkor működik, ha a termék/szolgáltatás csak rendkívül korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre. A Google találati listájának első oldala például egy limitált felület, ezért az ott licitben értékesített hirdetések igen busás hasznot hoznak a cégnek.

Recurring Revenue

Avagy előfizetés, ami nagyon népszerű manapság, mert látszólag számos előnye van, például az előrejelezhetőség. Tudod mekkora bevételed lesz az előfizetések számából, és nem vagy kitéve a szezonális hullámzásnak mint más üzleti modellek esetében.

Viszont általában a felhasználó akvirálási költség eléggé magas, ezért itt a legnagyobb veszély az előfizetés lemondása, a retention.

Akkor működhet ez a modell, ha arra számíthatunk, hogy a felhasználók hosszútávon is az ügyfeleink maradnak. 

Az itt felsorolt 10 üzleti modell, amivel a leggyakrabban találkozhatsz még digitális termékek kapcsán is. Ahogyan említettem a modellek mixelhetők is, mert az extrém ritka eset, hogy új modell kitalálására lenn szükség.