Gondolkodj úgy, mint Elon Musk

Mielőtt a a 21. század egyik legismertebb vállalkozója lett volna Elon Musk jó úton haladt a fizikussá válás útján – még alkalmazott fizikát is elkezdett tanulni a Stanford Egyetemen. Habár viszonylag hamar otthagyta a szakot, a tudomány meghatározó hatást tett rá.

Musk gondolkodására úgy fest az un. „first principles thinking,” megközelítés gyakorolta a legnagyobb hatást, ami egy probléma megközelítésének elegáns, egyszerűen megérthető mégis nehezen alkalmazható módja. Erről vall az alábi beszélgetésben:

Az űripar alapvető innovációra szorult

Amikor az űrutazásra gondolunk az juthat eszünkbe teljes joggal, hogy az ágazat az innováció fellegvára. Amikor Elon Musk belépett erre a területre mégis hamar feltűnt neki, hogy valójában az űripari vállalatok reménytelenül megrekedtek a múltban.

Moore-törvénye szerint az integrált áramkörök összetettsége körülbelül 18 hónaponként megduplázódik. Ez azt is jelenti, hogy  a technológiai fejlődéssel együtt az eszközök mérete folyamatosan csökken, a gyártási költségek szintén hasonló pályán mozognak. Musk észrevette amikor foglalkoztatni kezdte az űrutazás kérdése, hogy az űrutazás nem követi ezt a törvényt, valamiért a költségek évről évre magasabbak. 

Ugyan valószínűleg nem ő volt az egyetlen, akinek feltűnt a jelenség, de mégis Elon Musk kezdett el foglalkozni először a problémával. 

Hogyan lehet rakétát építeni?

Nézzük meg, hogyan vizsgálta meg a kérdést, és alakította át az űripart. Tegyük fel, hogy rakétát akarsz építeni, hogyan kezded el a feladatot? 

Talán jó első lépésnek tűnik megvizsgálni az összes korábban sikeres rakéta tervrajzát. Ezek a rakéták több ezer kísérlet után születtek meg, számtalan trial and error iteráció eredményeként. Ez fajta megközelítés az analógiákkal történő gondolkodás, a “reasoning by analogy.” Sok tekintetben egy nagyon hasznos megoldás, mert lehetővé teszi a folyamatos fejlődést: a nagy hátránya viszont, hogy feltételezi az adott megoldás a lehető legjobb.

A másik megközelítés – aminek nem találtam meg a magyar nyelvű megfelelőjét, ha egyáltalán van – a reasoning from first principles. Arisztotelésztől indult, majd a matematika és a fizikai módszere lett, manapság pedig Elon Musk révén került reflektorfénybe. 

A reasoning from first principles nagyon egyszerűen fogalmazva arról szól, hogy meg kell kérdőjelezni mindent. Jómagam, aki eléggé hajlamos vagyok erre, mondanom sem kell eléggé hozzám közel állónak éreztem hamar ezt a megközelítést. Az elgondolás lényege, hogy a problémát addig kell lebontani, amíg el nem jutunk egy alapvetően cáfolhatatlan igazságig. 

Mindez lehetővé teszi, hogy eltávolítsunk minden feltételezést a probléma körül, és a legelementárisabb szinten tudjunk vele foglalkozni, az alapoktól legyünk képesek megoldást hozni. 

Musk, amikor az űrutazásba fogott szintén kezdhette volna hasonló módon, azaz analógiákkal történő gondolkodás útján, a meglévő megoldásokat felhasználva. Ehelyett a reasoning from first principles-t követve gondolkodását az határozta meg, hogy van-e jobb módja az űrutazásnak? Ahogyan fent említettem a fő gondja a pénz volt, nem fért a fejébe, miként lehetséges, hogy az űrutazás ennyire költséges? 

Az űripar megismerése során az egyik dolog ami feltűnt neki, hogy a gyártási folyamat tele van viszonteladókkal, akik busás haszonnal szállítják a komponenseket a rakétákhoz. Miután ezeknek a komponenseknek az előállítását házon belülre hozta, jelentős mértékben tudta csökkenteni a gyártási költségeket. 

A másik dolog, ami szemet szúrt neki, hogy a rakétákat csupán egyszer lehet használni, a földetérés után ugyanis megsemmisülnek. Ezt a jelenséget sem értette, úgyhogy elkezdett a miérttel foglalkozni. Az analógiákkal való gondolkodás alapján az lett volna a válasz, hogy nem lehetséges a rakéták újrahasznosítása, hiszen sok évtizeddel ezelőtt a NASA és a Szovjetunió is próbálkozott vele – sikertelenül a hidegháború alatt. 

Musk ezt az álláspontot is megkérdőjelezte, azt feltételezte ugyanis, hogy a technológia már nem az 1960-as évek szintjén van, és megoldható az egy darabban földetérés problémája. Mint kiderült igaza volt, 2015-ben visszaérkezett a földre az első SpaceX rakéta, amit később számos egyéb sikeres kilövés és visszatérés követett. 

Összességében a reasoning from first principles révén, a miértek feszegetésének köszönhetően Elon Musk 75%-al tudta csökkenteni az űrutazás költségeit. 

A tudás átka

Némi kitérő tennem kell, ami segíthet megérteni, hogy miért is nehezebb és igényel több erőfeszítést tőlünk, hogy a reasoning for first princpiles-t alkalmazzuk. 

Minden baj forrása, hogy a status quo imádata belénk van kódolva. Ez annyit tesz, hogy elfogultak vagyunk a dolgok aktuális módja felé, és egyfajta vigasztalást is nyújt a megszokottság. Ez az ösztönös attitűd hatással van még az olyan fejlett ágazatokra is mint az űripar. A torzítás neve útfüggőség: amit korábban tettünk, az alakítja a következőt lépéseinket. 

A folyamatokat például imádják a vállalatok. A probléma, hogy a process  konzerválja a múltbéli megoldást, hiszen azt a múlt egy adott pontján jellemző problémára alakították ki. Ennélfogva ha szent paktumként kezeljük a folyamatokat – azaz ha nem kérdőjelezzük meg -, akkor a process meg fogja  akadályozni az előrelépést. 

Az üzenet logikus, de eléggé fájdalmas is: néha el kell dobnunk, amit tudunk, és elölről kell kezdenünk. Ezért mondta Andrew Wiles – a matematikus, aki megoldotta a utolsó Fermat tételt -: „Ha matematikus akarsz lenni nem túl szerencsés, ha túl jó a memóriád. El kell ugyanis felejtened, ahogyan az előző alkalommal megközelítetted a problémát”.

First principles

Tehát a tudás átka miatt tudatos erőfeszítéseket kell tenni és néha újraépíteni tudásunkat, erre az egyik választ a first principles gondolkodás jelenti.

A first principles-t Arisztotelésznek tulajdonítják, aki úgy definiálja mint “az alapot, amelyről egy dolog ismeretes”. A francia filozófus és tudós, René Descartes pedig úgy ír róla, hogy szisztematikus kétségbevonása mindennek, ami cáfolható, mindaddig amíg el nem jutunk egy cáfolhatatlan igazságig. 

A designban és az innovációban ezt azt jelenti, hogy meg kell hackelned a meglévő feltételezéseket, mintha egy dzsungelben csapkodnál, mindaddig amíg csak az alapvető összetevők maradnak.

Lassú innoválás, gyors megvalósítás

Hogyan lehet a first principles-t jól használni design szempontból? Szokták manapság hangoztatni, hogy ma már gyorsan és egyszerűen lehet innoválni. A valóság ezzel szemben kicsit más szokott lenni.

Azt látom, hogy a vállalatok az executionben a végrehajtásban nagyon lassúak általában. A kivitelezési ráadásul az analógiákkal történő gondolkodásra épül jellemzően. A lassúság oka egyébként, hogy nem fordítanak elég időt a megértésbe a folyamatban, hanem egyből a megoldásra ugranak. Ez vezet oda, hogy végül költséges lesz az innováció: sok lehet az utómunka, mert későn derülnek ki a hibák. Rosszabb esetben az is megeshet, hogy nem valid a megoldás.

Ezzel szemben a “hurry slowly” az ideális megközelítés, az szolgál válasszal a first principle elvárására is. A megértés és később az ötletelés is – egy lassú, rendkívül alapos folyamat. A cél a probléma elemi szintű feltérképezése, és végül egyszerű formában történő megtestesítése például Job to be Done-ok formájában.

Továbbá ez a kezdeti lassúság lehetővé teszi, hogy a gyártás gyors legyen, hiszen lecsökkentettük a kezdeti bizonytalanságokat. Ilyen módon a first principles és az analógiákkal történő gondolkodás egymást erősítve jelenik meg a design folyamat során.

Anélkül, hogy észrevennénk, saját tudásunk a konvenció rabjává tehet minket, gondolkodásmódunk és folyamataink fontosabbá válnak, mint a végcél amin dolgozunk. A reasoning from first principles lehetővé teszi számunkra, hogy mélyrehatóan belemerüljünk a problémákba, és eljussunk olyan alapvető igazságokhoz, amelyek a valódi megoldásokhoz vezetnek.