Design diagnózis: Mi a baj a gyógyszereinkkel, és hogy lehetnének jobbak?

Miért kell egy betegtájékoztatónak olyan apró betűsnek lennie, hogy szinte nagyító kell hozzá? Miért csöpög mindig mellé a gyerekgyógyszer? A gyógyszerek designja régóta kiált megújulásért, mert nem pusztán kényelmi kérdésről van szó: a rossz design életveszélyes is lehet.

Teljesen véletlenül született a cikk ötlete, habár már régóta foglalkoztat a probléma. A gondolatmenet onnan indult, hogy eredetileg az IDEO listáján merengtem, amiben 33 olyan dolgot gyűjtöttek össze, amit érdemes volna újratervezni. 

Az eredeti terv az volt, hogy a listából összeírom az érdekesebbeket és kiegészítem a sajátjaimmal, viszont az egyik téma ami eszembe jutott a gyógyszerek kérdése volt, ami önmagában egy hosszú ötleteléshez vezetett, ennek eredménye lett a mostani cikk.

Az ideationhöz nem volt kéznél saját design csapat a háztartásban, úgyhogy az egyik leghatékonyabb asszisztensem, a Claude AI segített.

Kellemetlen, rosszabb esetben veszélyes hiányosságok a gyógyszereknél

A gyógyszeradagolás csapdái

Ha van gyereked biztos, hogy ismerős lesz a következő forgatókönyv.

Képzeld el azt a helyzetet, amikor egy kisgyerek lázasan fekszik otthon. A szülő kezében a lázcsillapító szirup, próbálja pontosan kimérni az előírt adagot. A gyerek ordít, a fecskendő csöpög, a jelzések elmosódottak, és sötétben szinte lehetetlen pontosan látni a milliliter-beosztást.

Egy apró tévesztés pedig akár túladagoláshoz is vezethet.

Betegtájékoztató: információs útvesztő

Van olyan élő ember aki valaha végigolvasta a teljes betegtájékoztatót? Az apró betűs, sűrűn szedett – néha több oldalas – szöveg már önmagában elrettentő. 

Ha valaki mégis nekiveselkedik, szembe találja magát egy olyan információtömeggel, amiben a kritikus információk teljesen elvesznek. 

A betegtájékoztatók tehát nem a jól struktúráltásgukról ismertek az életveszélyes mellékhatások ugyanolyan hangsúllyal szerepelnek, mint az enyhe tünetek.

Jobbára egy hosszú hosszú szövegtengert kapunk, amelyekben halovány erőfeszítést sem tesznek az érthetőség, a befogadhatóság érdekében – használati kontextusról nem is beszélve – csupán jogi kötelezettségüknek tesznek eleget feltehetően a gyógyszer vállalatok.

Csomagolás: Design ellentmondások

A gyógyszer csomagolások tervezése kétségtelenül nehéz ügy, hiszen számos egymásnak ellentmondó szempontot kellene figyelembe venni. 

Legyen gyerekbiztos, de közben az idősek is könnyen ki tudják nyitni. Tartalmazzon minden fontos információt, ugyanakkor legyen átlátható. Védje a terméket, de legyen környezetbarát.

Azt nem tudom mennyi erőfeszítést tesznek a csomagolás design érdekében, de látszólag eléggé hasonló csomagolású gyógyszereket találunk, melyeket könnyű összetéveszteni. Közben a fontos információk elvesznek a zsúfolt felületeken, például a lejárati időt nagyítóval kell keresni.

Arról nem is beszélve, hogy a csomagolásokban egyelőre fenntarthatósági törekvések nyomai nem látszanak, úgyhogy a gyógyszerek minden szempontból jelentős környezeti rombolás részesei.

Miért nem jelenik meg a felhasználói perspektíva a gyógyszeriparban?

Vannak ágazatok ahol evidencia a magas szintű felhasználói élmény, azonban a gyógyszeriparban mintha megállt volna az idő. Mik lehetnek ennek az okai?

Először is, a gyógyszeripar erősen szabályozott terület és ennek jó oka van. Azonban a szigorú szabályozási környezet a user innovációkat is akadályozza. Egy új gyógyszerforma vagy csomagolás bevezetése hosszú engedélyeztetési folyamattal jár, ami jelentősen lassítja a fejlesztéseket.

Hatása van a fogyasztók számára egyértelműen kedvezőtlen állapot konzerválásban, hogy az iparág hagyományosan a hatóanyagokra és a klinikai hatékonyságra koncentrál. A felhasználói élmény úgy tűnik másodlagos szempont  „ha működik a gyógyszer, az a lényeg” alapon. Ez a szemlélet azonban figyelmen kívül hagyja, hogy a rossz felhasználói élmény könnyen vezethet helytelen gyógyszerhasználathoz.

Paradox módon éppen a biztonságra való törekvés eredményez használhatatlan megoldásokat. A kötelező elemek és figyelmeztetések túlzsúfolttá teszik a csomagolást és a tájékoztatókat, a „biztonságos” zárak pedig sokszor még az egészséges felnőttek számára is kihívást jelentenek.

A fő ok mégis szerintem, hogy a gyógyszergyártókon egyszerűen nincs túl jelentős nyomás a felhasználói élmény javítására. A betegnek ritkán van valódi választása, azt a gyógyszert kell használnia, amit felírtak neki, függetlenül attól, mennyire felhasználóbarát.

A szektor még a 2008-as pénzügyi válság után is stabil növekedést mutatott, éves szinten 3-5%-ot, ami a COVID járvány még fel is gyorsított. Egy ilyen kontextusban a gyógyszergyártók nem igazán erőlködnek ha felhasználói élményről van szó, de szerintem ezáltal társadalmi szintű károkat okoznak.

Hogyan segíthet a design?

A problématér tehát jelentős, de hogyan lehet ezeken változtatni? Nézzük meg, milyen megoldások kínálkoznak a design szemléletével.

Először is ordít a mostani rendszerből az inside-out. Magyarul nagyon kellene a user perspektíva a gyógyszerek tervezésébe, a usability tesztelés általi iterálás volna a bare minimum. Ezen túlmenően persze lehet ötletelni is teoretikusan, amire én kísérletet is tettem.

Ebben a szekcióban a Claude-al való eszmecserém legérdekesebb kimeneteit osztom meg, illetve hozok máshonnan is érdekes inspirációt. 

Újragondolt adagolás 

A gyerek gyógyszereknél alkalmazott adagolókat és fecskendőket vizsgáltuk ezek újradesignoltunk majd a koncepció következő featuröket kapta:

• Precíziós mérőrendszer kattanó visszajelzéssel, ami segít a pontos adagolásban
• Beépített légtelenítő, ami kiküszöböli a buborékokat
• Világító skála az éjszakai használathoz
• Túlfolyás elleni védelem a biztonságos adagolásért

Nagyon fontos elv, hogy az eszköz sötétben, vagy gyenge fényviszonyok között is jól használható legyen, mert ez egy elég gyakori use case, amire a gyógyszergyártók egyáltalán nem gondolnak.

A cseppadagolás rémálma

Amikor a gyógyszeradagolás problémáiról beszélünk, külön fejezetet érdemel a cseppadagolás kérdése, vagyis inkább rémálma.

Vegyük például a gyermekeknek szánt láz- és fájdalomcsillapító oldatok esetét. Itt nem egyszerűen arról van szó, hogy ki kell mérni egy adott mennyiséget – a helyzet ennél sokkal bonyolultabb.

Íme egy útmutató az egyik ilyen készítményből az adagoláshoz:

Vagyis a szülőnek egyszerre kell meghatározni a gyermek pontos testtömegét, kikeresni a megfelelő korcsoportot, kikalkulálni a megfelelő cseppszámot majd pontosan számolni a cseppeket adagolás közben.

És mindezt olyan körülmények között, amikor a gyermek lázas és általában sír, gyakran az éjszaka közepén amikor gyenge látási viszonyok uralkodnak. A szülő maga is fáradt és stresszes, ráadásul a cseppek számlálása közben a gyerek mozoghat.

Ez a komplex döntési és kivitelezési folyamat jelentős hibakockázatot hordoz: nem véletlen, hogy a gyógyszeradagolási hibák jelentős része éppen az ilyen típusú gyógyszereknél fordul elő.

Quick fix

A probléma gyökerét ugyan nem oldaná meg, de már az is sokat segítene, ha a gyártók az ilyen táblázatok vizuális megjelenítésén erőlködnének valamelyest, például:

Az igazi megoldás

Ha eltekintünk attól, hogy a gyógyszeriparról van szó, szigorúan termék szempontból az ilyen gyógyszerek valójában failnek tekinthetők. A felhasználótól irracionálisan sokat követel meg a használatuk, és rendkívül nagy a hibázás esélye.

A megoldást ennek megfelelően olyan gyógyszerformák jelenthetnék, amelyek nem igényelnek ilyen precíz adagolást. Például: lassan felszívódó tapasz, ahol a hatóanyag felszívódása természetesen korlátozódik. Vagy éppen súly/kor szerint előre gyártott, személyre szabott kiszerelések.

Huszonegyedik századi betegtájékoztató

Az ötletlelés során a betegtájékoztató fent vázolt hiányosságaira a papíralapú és digitális megoldások ötvözésével egy olyan hibrid rendszert alakíthatunk ki, ami mindenkinek megfelelő lehet:

• QR-kóddal azonnal elérhető digitális információk
• Hierarchikus információ-struktúra: a legsürgetőbb tudnivalók kiemelve
• Kereshető adatbázis a részletes információkhoz
• Akadálymentes verzió látássérülteknek
• Interaktív útmutató az adagoláshoz

Viszont mindennek az alapja a közérthetőség, a strukturált „szkennelhető” szöveg valamint különösen a kontextusra szabott megjelenés, amit a betegtájékoztatók esetében is csak a user perspektíva behozásával lehetne elérni.

Magyarán a szövegek tesztelése hús-vér emberekkel, és visszajelzések alapján a betegtájékoztatók újraforgalmazása is kvantum ugrást eredményezne. 

Ami a csomagolás designt illeti

A csomagolás ügye ahogy feljebb láttuk több szempontból is sürgető feladat volna, de az elvi lehetőségek épp itt a legszélesebbek.

Ha fáj a fejem, fejfájás csillapítóra van szükségem

A gyógyszercégekre jellemző, hogy még a vény nélkül kapható gyógyszereknél is semmitmondó neveket használnak. 

A rettenetes fantázianevek nemcsak érthetetlenek a felhasználóknak, hanem néha egyenesen veszélyesek is lehetnek. A Sinupret például köptető míg a hasonló hangzású Sinecod pedig köhögéscsillapító.

Havasi Zolitól hallottam anno a Help Remedies nevű cégről amikor a podcastünkben vendégeskedett, ami nagyon elegánsan oldotta meg a problémát a termékvonalával és azok elnevezésével.

Egyetlen brand fogta össze a generikus gyógyszereiket a Help, és aztán a probléma következik a csomagoláson, amit a páciens meg akar oldani vagyis például:

• Fejfájásom van
• Allergiától szenvedek
• Megvágtam magam véletlenül

Színkódolt csomagolás

Már a Help Remedies esetében is látszik fejlettebb formában, hogy egyes gyógyszergyártók színkódolt csomagolást alkalmaznak, hogy megkönnyítsék a különböző gyógyszerek vagy adagok közötti megkülönböztetést.

Ez – persze a színt jelző labellel – hasznos lehet különösen azok számára akik több gyógyszert szednek például:

• Piros a szív/érrendszeri gyógyszereknek
• Kék a légzőszervi gyógyszereknek
• Zöld az emésztési gyógyszereknek
• Lila a fájdalomcsillapítóknak

Persze ez a rendszer csak akkor működhet érdemben, ha egységes minden gyártónál.

Okos címkék

A Claude feldobott egy elég izgalmas megoldást, ami több a csomagolást illető user problémát megoldana:

• Hőmérséklet-érzékeny jelzők a helyes tárolás ellenőrzésére
• Színváltó csíkok a lejárat jelzésére
• Páratartalom-érzékelők nedvességre érzékeny gyógyszereknél
• QR kódok valós idejű gyógyszer információkhoz
• És persze a kritikus információk – például lejárati dátum -jól látható megjelenítése.

A tét: több mint kényelem

Könnyű volna a témát pusztán kényelmi kérdésként kezelni, de ennél sokkal többről van itt szó. 

A pontosabb adagolási megoldások életeket menthetnek, hiszen a helyes dózis kulcsfontosságú a gyógyulásban. 

Az érthetőbb, átláthatóbb tájékoztatás jelentősen növeli a gyógyszerszedési hajlandóságot, ami szintén kritikus tényező a terápia sikerességében. 

A jobb design nemcsak ezekben segíthetne, hanem általánosságban is csökkenthetné az egészségügyi kockázatokat, például a félreértésből vagy helytelen használatból eredő problémákat. 

A gyógyszerek designja nem pusztán esztétikai vagy kényelmi kérdés, hanem egy kritikus közegészségügyi ügy. Ahogyan a technológia más területeken forradalmasította az életünket, itt volna az ideje, hogy a gyógyszerhasználat területén is megtörténjen ez az áttörés.