Mikor jó választás a design sprint és mikor nem?

A design sprint kiváló product design eszköz, azonban nem egy bármilyen probléma esetén kijátszható kártya.

Korábban többször írtam a design sprintről, igazság szerint utamat a workshopolásba ennek a módszertannak köszönhetem. Azóta sok tapasztalat gyűlt össze, jobban megismertem a service design co-creaton gondolatiságát is és emiatt, továbbá az ügyfelekkel való munka és talán a Covid okozta válság következményeként is úgy tűnik, többször van szükség a gyakorlatban testreszabott workshopokra sprint helyett. 

A design sprint témának volt is némi hypeja itthon és külföldön egyaránt, amiből arra következtethetett a döntéshozó, hogy ez az ultimate megoldás minden problémára, pedig a sprint számos esetben ugyan kiváló választás, de csak egy az opciók közül, és sajnos nem minden körülmények között alkalmazható.

Mikor nem jó választás a design sprint?

Nem értjük eléggé a problémát, nincs elég információ a megoldás kirakásához

A sprint első napján időt szánunk arra, hogy beszélgessünk a téma szakértőivel, ezáltal megismerjük a domaint, az üzleti kihívásokat, a user problémákat. Ez nagyon hasznos lépés, és gyakran eléggé informatív ahhoz, hogy alapul szolgáljon a tervezéshez, de néha még a téma szakértői sem ismerik eléggé minden aspektusát a problémának, például a felhasználói oldalt. 

Az például jól hangozhat, ha vannak ügyfélvisszajelzések, de hogy valójában mire van szükségük, azt csak kvalitatív kutatásokkal lehet feltárni. A product és UX design első törvénye, hogy ismerd meg az embereket, ha értelmes terméket akarsz tervezni nekik. Ez a megértés azáltal jön létre, hogy beszélgetünk a felhasználókkal, időt töltünk el velük, és nemcsak demográfiai adatokkal rendelkezünk róluk. 

A design sprint első napjának lényege a probléma meghatározása, és ennek kritikus része, hogy világosan felvázoljuk a felhasználói, technikai és üzleti követelményeket: ezek nélkül egyetlen csapat sem tudja teljesíteni az elő napot.  Ha hiányoznak az információk, a helyes lépés a megfelelő design kutatás lebonyolítása a sprint előtt. 

Nem product design jellegű problémával állunk szemben

A design sprint alapvetően product design módszertan, és ezzel kapcsolatos problémák megoldására lett kifejlesztve, ami számos dolgot jelenthet. Az eredeti Sprint könyv példái közé tartozik egy e-commerce weboldal és egy szállodai szolgáltató robot – mindkettő termék ugyan, de jelentősen eltérő szempontokkal.

Azonban amikor a probléma ezen a terülten kívülre esik – például service design, vagy branding kihívás – nem biztos, hogy a sprint a jó megoldás. 

Például le lehet bonyolítani ugyan remek fél napos workshopot a márka helyzetének feltérképezésére, de az semmiképpen sem képes pótolni egy jó brand ügynökség több hónapig tartó mindenre kiterjedő munkáját. 

Amikor hatékony prototípus nem állítható elő egy nap alatt

Alapértelmezés szerint a design sprint egyetlen napot biztosít  a prototípus elkészítésére, ami annyira valósághű, hogy már lehet vele usability tesztelést folytatni. Ez az időkeret néha elég, néha nem.

Például egy on-boarding folyamat akár kipörgethető egy nap alatt, de egy interakció-heavy protó összerakása ettől sokkal több időt vehet igénybe. 

Nem csak a prototípusra, hanem általánosságban igaz, ha a scope jelentős, akkor nem működik sajnos a sprint, mert túl sok lehet az előre nem látható bizonytalanság.

Tartalom-vezérelt a termék

Nagyban hasonló helyzet, ha tartalom-nehéz termékről van szó. A “content-heavy” termék esetében maga a termék és a UI szinte másodlagos, a feladata, hogy ne álljon a tartalom fogyasztásának útjába. Ezt viszont prototípusra ültetni sok esetben nagyon nehéz – főleg ha jelentősebb tartalommennyiségről beszélünk, amit a felhasználó a journeyje során fogyaszt – ott kicsit az esélye, hogy egyetlen nap alatt összejön a protó. 

Inkrementális változások tesztelése

Kis módosítások tesztelésének van egyszerűbb és hatékonyabb módja például az A/B tesztelés. Ha olyan kérdések merülnek fel, mint, hogy ez a gomb szöveg hatékonyabb-e, vagy egyik, netalán egyik vagy másik színnek van-e bármilyen hatása, ott nem valószínű, hogy lenne értéke a módszertannak. 

Mikor jó választás a design sprint?

Jelentős termék típusú kihívás

Inkrementális változások kitalálására és tesztelésre, ahogyan láttuk nem a sprint való, de annál jobb lehet olyan típusú jelentős termék problémák feltárására, a megoldás kirakására és tesztelésére, ahol nincsenek quick winek. 

Tehát például jól működhet egy konkrét termék user engagement típusú problémájának megoldása, vagy egy esetleges termék pivot kiötletelésére és tesztelésére.

A probléma jól definiált és kutatásokkal alátámasztott

Ahogyan fent már kifejetettem, minden design folyamat a mély megértéssel kezdődik, a design sprint sem kivétel, viszont  ha ismerjük minden érintett fájdalom pontját, akkor jó választás lehet a módszer a többi előfeltétel fennállása esetén.

Időt akartok spórolni

Ha már van egy jól körülhatárolt termék közeli problémád, akkor is jól jöhet a design print, mert végső soron a desing thinkingből különösen a ideate és validate fázist lerövidíti a hagyományos design folyamathoz képest. Ehhez viszont az szükséges, hogy a workshop napokon minden érintett részt tudjon venni.

Egyedi workshopok

A design sprint esetemben is jól működött, mint egyfajta kapudrog, beugró eszköz designerek számára a workshopolás világába, és talán ez a módszertan legfőbb előnye.

Az eredményesség szempontjából viszont a legjobb eszköz a testreszabott workshop, ami az adott problémára szabott, minden érintett bevonásával zajló workshop munka.

Ezzel nem akarom azt mondani, hogy a sprintet felejtsük el, hanem, ha a fent részletezettek okok miatt nem tudunk élni vele, akkor sem kell kétségbe esni, mert tervezéssel magunk is készíthetünk workshop megoldásokat. Továbbá a design sprint elemeit, az ott szereplő feladatokat saját workshopjainkban is használhatjuk bizonyos esetekben, mint például kickoff workshopnál.

Ha egyedi workshopra van szükség, a jó hír, hogy ugyanolyan design folyamattal állunk szemben, mint amit a UX designerek amúgy is csinálnak: adva van egy journey, van eleje és vége, ezt az utat és élményt kell megterveznünk. 

Gyakorlatias alapot ad a workshop tervezéshez a hazai service designerek által – például a PD Stories  podcastünkben is szereplő Ágoston Laci közreműködésével – készített canvas:

A workshop desing canvas hasonló, mint egy journey map, nagy vonalakban a következő elemei vannak:

• Legfelül szerepelnek a fázisai a workshopnak, alatta pedig a layerek
• Tisztázza az elvárásosokat és célokat (az egyes résztvevők szintjén is)
• Segít összegyűjteni az inputokat és a szükséges kellékeket fázisonként
• Amit legjobban szeretek a canvasben, hogy szereplek rajta az érzelmi stagek is, jól tervezhető, hogy például a csapat energiaszintje mikor esik le

Az egyedi workshopok  tervezését és facilitálását bárki elkezdheti, íme néhány hasznos könyv, amit folyamatosan tudunk használni:

• The Workshop Book: How to design and lead successful workshops – A kedvenc workshop design könyvem, a tervezéstől a konkrét feladatokig mindent tartalmaz
• Gamestorming: A Playbook for Innovators, Rulebreakers, and Changemaker – Workshopperek bibliája, főleg feladatokhoz, játékokhoz
• The Design Thinking Toolbox: A Guide to Mastering the Most Popular and Valuable Innovation Methods – Ahogyan a címe is mutatja, design thinking eszköztár, amiben mindig megtalálhatjuk az aktuálisan legideálisabb “receptet” 

A design sprint kiváló módszertan, amikor a megfelelő problémára és körülmények mellett alkalmazzuk. Amennyiben nem jöhet szóba a sprint, érdemes belevágni az egyedi workshopokba, amelyekkel az adott körülményekre szabott megoldást tervezünk, majd bonyolítunk le.