A 10 leginnovatívabb vállalat 2019-ben

A Fast Company minden év elején lehozza az 50 innovatívabb vállalat listáját. Ha érteni akarod merre halad a világ, egy elég hasznos olvasmány, melyből a cikkben a top 10-et veszem nagyító alá.

A lista első ránézésre eléggé szokatlan sorrendet ad, például a Fast Company szerint már az Apple-nek nincs keresnivalója a top 10-ben, lecsúsztak a 17. helyre. Hogy miért innovatív szerintük valaki, pontosan ugyan nem mindig indokolják, így próbálom megtippelni, hogy miben állhat az adott cég titka, de leginkább arra fókuszálok, hogy product vagy brand stratégia  szempontjából mit lehet tőlük tanulni.

A listából levonható tanulságok:

• Az innováció nem szükségszerűen valami új kitalálását, hanem meglévő szolgáltatás, termék, brand, ötlet megújítását is jelentheti
• A listában szereplő vállalatok valódi felhasználói vagy üzleti problémákra adnak választ
• Az innováció nem feltétlenül egy fancy technológia vagy kütyü, lásd előző pont

10) Twitch

Mint hullámzóan aktív gamer ugyan sokat hallottam a Twitch-ről, de a hypeból személy szerint kimaradtam. Értéket jól jelzi, hogy az Amazon vásárolta meg a videó streaming szolgáltatást.

Termék szempontból azért van egyértelműen helye a top 10-ben, mert eredetileg egy niche-re mentek rá, a gamereknek adtak live streaming platformot, és tették lehetővé a közösségépítést. Ma már jelentősen kibővült a live stretaming témák köre náluk, nézhetsz Dr. Who maratont,  valamilyen fitnesz órán vehetsz részt, igazából még az is előfordulhat, hogy ők lesznek az új YouTube. Ugyanakkor megvannak már a saját – jobbára gamer – celebjeik is.

A cégek gyakran elkövetik azt a hibát, hogy kezdetektől a massra mennek – egy heterogén tömeg, aminek az igényeit nehéz kiszolgálni -, pedig a niche-ből is lehet nagyra nőni, ahogyan a Twich is bizonyítja.

Másfelől még újat sem találtak ki, hiszen live streaming máshol, például a YouTubon is rendelkezésre állt már jó ideje. Tehát nem tettek mást, mint hogy más platformok egyetlen technológiáját kiragadták és csupán egy adott kategóriára targetáltak.

9) Oatly

Ránézésre kakukktojás, hiszen az Oatly alapvetően zabtej, amiben látszólag semmi izgalmas nincs, habár ők voltak az elsők, akik árulni kezdték.

Azonban valójában ez a Svéd vállalat brand innovációt hajtott végre, az alternatív tejet cool termékként adják el, tehát nem csak a vegákat megcélozva:

• Drágábban elérhető termék, mint a konkurensei (ezért azt hiszed jobb)
• Hipszter optimalizált kinézet: Egyedi design, valamint “barista friendly” megkülönböztetés, így egy niche célcsoportot érnek el.

Tehát egy alapvetően dögunalmas terméket a brand innováció révén eladhatóvá tettek.

8) Square

Magyarországról tekintve, ahol a kormányzat is a fejlődés lassítására tesz folyamatos erőfeszítéseket, nehéz elhinni, de valójában a készpénzmentes világ felé haladunk. A Square pedig erre érzett rá időben, és már lassan 10 éve előálltak egy bankkártyás fizetést segítő megoldással. Egy olyan technológiával léptek be a pénzügyi szolgáltatások piacára, aminek révén egy okostelefon és egy kis kiegészítő device segítségével villámgyorsan bankkártya elfogadóvá válhat bármilyen kiskereskedő. Azóta folyamatosan fejlesztették a rendszereiket az új mobil eszközökhöz és webes fizetési megoldásuk is lett.

Ezen a téren a bankkártya elfogadó terminál rendszerek gyártói elég beágyazódtak és hálózták be a kereskedőket őskövület rendszereikkel, így ezért is jár a piros pont a Square-nek, mert egy olyan területet ráztak fel, ahol a gigászok nyakára mertek lépni.

7) Apeel Sciences

A globálisan kereskedelmi forgalomba kerülő zöldségek és gyümölcsök fele kukában végzi. Ez azt jelenti, hogy miközben a túlnépesedéssel küzdő emberiség egy része éhezik, rengeteg táplálékot kell kidobnunk. Az Apeel Sciences-nél erre a problémára kínálnak megoldást, munkásságuk célja, hogy csökkenjen a kárba veszett zöldségek és gyümölcsök mennyisége.

Az Apeel 6 éven át tartó kutatási eredményei révén a zöldségek és gyümölcsök egy extra héjra tesznek szert, ezáltal csökken a vízveszteség és oxidáció, így kétszer, háromszor hosszabb ideig maradnak frissek.

Mikor az innovációra gondolunk, hajlamosak vagyunk valamilyen új szexi új technológiát várni, pedig az olyan tudomány vezérelte újítások, mint amit az Apeel képvisel, felbecsülhetetlen értéket képviselnek az egyre több problémával megküzdő emberiség számára.

6) Sweetgreen

Az elhízás Amerikában súlyos probléma, tőlük csak talán mi magyarok állunk rosszabbul a kérdésben. A gondot a mozgásszegény életmód mellett a szemét kaja korlátlan zabálása okozza nem kis részben.

Nyolc államban 91 étteremmel és 150 farmerből álló hálózatával a Sweetgreen létrehozott egy egészséges ételeket kínáló gyorséttermi hálózatot.

Alapvetően salátákat árulnak, de minden egyes összetevőt több hónap tesztelésnek vetnek alá, mielőtt az étteremhálózatba kerülne. Természetesen van mobil appjuk is, amin keresztül rendelést is lehet leadni, illetve blockchain technológiát is használnak.

5) Stitch Fix

Elérkeztünk a személyes kedvencemhez. Az ekereskedelemben a divat, ruházati termékek kategóriájában több probléma is fennáll, melyekre a Stitch Fix innovatív választ adott.

Egyrészt általánosságban az ecommerceben, de különösen a ruházati termékek esetében rendkívül magas a visszaküldések aránya, melyek feléért a rossz méret a felelős. Persze a trendeket erősíti olyan állatfajok’ megjelenése is, mint a “Wardrober”, aki csak egyszer akarja felvenni a terméket és utána visszaküldi.

A másik nagy probléma a hatalmas termékkínálat, amire a hagyományos webshopok által adott válasz – kategóriákba sorolás, szűrések lehetősége, kezdetleges ajánlások – nem feltétlenül segít az embereknek a megfelelő darab megtalálásában.

A Stitch Fix ezekre a kihívásokra úgy ad választ, hogy a perszonalizációra építi az egész működését. Ez azonban nem csak az alkalmazott AI technológia révén valósul meg, hanem a humán elem is megjelenik benne. Úgy működik ugyanis a rendszer, hogy a regisztrációkor egy részletes kérdőívet kell kitölteni a méreteidről, a preferált stílusról, illetve már konkrét termékeket is minősítened kell. Ezt követően készül el a profilod, amit viszont egy stylist felülbírálhat és finomhangolhat. A termékeket miután megérkeznek, felpróbálhatod, majd ingyen visszaküldheted, ha nem tetszik, nem passzol, ami alapján ismét tovább finomítják a rendszert (és csak azért fizetsz, amit megtartasz).

Az üzleti modell tekintetében is újhullámosnak mondhatók. Beállíthatod, hogy milyen rendszerességgel érkezzenek a termékek, tehát egy személyre szabható subscriptiont kínálnak, amiben csak az ütemezés fix, hiszen csak azért kell fizetni, amit megtartasz.

4) The Walt Disney Company

A videó streaming háborúba számos oldschool vállalat próbált már becsatlakozni, és elég halovány esélyekkel a Netflix babérjaira törni. 2019-ben nagy esély mutatkozik rá, hogy a Disney átalakíthatja az erőviszonyokat saját on-demand szolgáltatása elindítása révén.

A Disney+ 2019 végén fog indulni, és a cél egyértelműen, hogy a Netflixnek adott licencek helyett saját felültre gyűjtse impresszív portfólióját. Az ördögi terv’ eredményeként a Disney-s tartalmak el is fognak tűnni a Netflixről, és csak a Disney+-on lesznek elérhetők.

Érdekes fordulat, hogy míg például a tech cégek – lásd Apple – igyekeznek belépni a saját tartalomgyártásba, addig a Disney-nél éppen az ellenkezője történik, tartalomgyártóként lép be a tech iparágba. A vállalat tehát a 21. századi kontent disztribúciós ágazat új és meghatározó szereplője lehet.

3) NBA

Újabb szokatlannak tűnő választás, igaz ugyan, hogy az NBA már jó ideje a világ egyik legnagyobb nézőszámú profi sportligája, de kapásból nem biztos, hogy innovátorként gondolnák rájuk. Pedig sokakkal ellentétben tudtak alkalmazkodni az új idők szeléhez, és 2018-ban elindították az NBA 2K Leaguet, ami a hagyományos sportot az esporttal ötvözi. A ligát az NBA és a 2K videójáték-stúdió – amely a legnépszerűbb kosárlabdás videójáték készítője – közösen alapították, célja pedig, hogy közelebb hozzák az esportot a hagyományos sportok rajongóihoz. Új vállalkozásuk eddig 25% bevételi boostot eredményezett.

2) Grab

Míg itthon sikerült átmenetileg kiűzni a ride sharting cégeket, addig a világ másik felén új vállalat órások nőnek ki belőlük, kiszélesítve eredeti profiljukat. Délkelet-Ázsiában a szingapúri székhelyű Grab a teljes térségben kiütötte az Ubert, de más téren is masszív terjeszkedésbe kezdett. 130 millió felhasználója számára már nem csak élelmiszer-szállítást és szállás foglalást, hanem a pénzügyi és egyéb szolgáltatásokat is kínál. Az erőfeszítések eléggé eredményesnek bizonyultak, 2018-ban elérték az 1 milliárd dolláros bevételt és újabb több mint 3 milliárd dollár befektetést vonzottak be.

Több tanulsága is van a működésüknek. Egyrészt felismerték, hogy vannak térségek, ahol az emberek egyetlen felületről/platformról akarnak elintézni mindent – és európai beidegződéseink miatt talán ezt a legnehezebb megérteni – nem elaprózódni weboldalak és alkalmazások között, mostanában úgy hívják ezeket, hogy super appok. Ergo kiválóan ismerik a felhasználói szükségleteket.

Másrészt az egész működésük szépen ráépült a sharing economy-ra, 21. századi üzleti modellel válaszoltak a 21. század kihívásaira.

1) Meituan Dianping

A Grabhez sokban hasonlító, de kínai tech vállalat, ami foglalási és szállítási szolgáltatásokat kínál többek között élelmiszer, szállás, és a mozijegy rendelés kategóriákban.

A Meituan Dianping több mint 290 millió havi aktív felhasználója (!) 3300 milliárd dollár értékű tranzakciót bonyolít le 2800 városban. Ők is tehát egy super appot hoztak létre, ami letorolta a világ legnagyobb online piacát.

A cikk megírásának ötletét a Product Breafast Club adta, akik szintén a listáról beszélgettek, érdemes az epizódot meghallgatni (meg amúgy is követni őket, mert az egyik legszórakoztatóbb product design/UX podcast).