Az AI már ott van a munkahelyeken: de nem úgy, ahogy képzeltük

Az Anthropic első ízben kiadott Economic Indexe rávilágít arra, hogy ki mire használja a mesterséges intelligenciát, és munkánk mekkora részét automatizálja valójában az AI.

Ahogy a mesterséges intelligencia használata terjed, sokan töprengünk azon, hogy hosszú távon milyen hatással lesz a munkaerőpiacra.

Az Anthropic most erre a kérdésre adott egy kezdeti választ, a napokban publikált átfogó elemzésesükben mintegy 4 millió a Claude.ai asszisztenssel folytatott beszélgetést vizsgáltak, hogy feltárják hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a munkavégzést. 

Az eredmények néhol meglepőek, máshol ráerősítenek a közismert feltevésekre. 

• A legnagyobb tanulság? Úgy tűnik, hogy az AI egyelőre nem munkaköröket vált ki, hanem inkább feladatokat alakít át. 
• Az AI használat jelenleg nem egyenletes a munkahelyeken. A szakmák csupán 4%-ában használják intenzíven. Ugyanakkor már most is széles körben elterjedt: a foglalkozások több mint harmadában – 36%-ában –  az AI segít a feladatok legalább negyedének elvégzésében.
• Meglepő módon az AI használat nem a legmagasabb fizetési kategóriákban a legnagyobb, a programozók vezetnek, míg mind az alacsony fizetésű fizikai munkában, mind a magas képzettséget igénylő területeken kifejezetten alacsony az AI használat.

Ember és gép együttműködése

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy az AI használat 57%-a az emberi képességek kiegészítésére szolgál a technológia, nem pedig helyettesítésére. A gyakorlatban ez három formában jelenik meg:

• Közös fejlesztés és finomítás: A felhasználók és az AI iteratív módon dolgoznak együtt. Például egy marketing stratégia kidolgozásánál az AI javaslatokat tesz, amiket a marketinges tovább finomít.
• Tanulás és tudásszerzés: Az AI segít új készségek elsajátításában és az ismeretek bővítésében. Gyakori példa erre a programozás tanulása vagy új technológiák megismerése.
• Ellenőrzés és validálás: Az AI az emberek által készített outputok felülvizsgálatában működik közre, például kódhibák keresésében vagy dokumentumok ellenőrzésében.

Az Anthropic vizsgálódása szerint az automatizálás, ahol az AI minimális emberi beavatkozással old meg feladatokat, egyelőre az esetek 43%-ában jellemző. Érdekes módon még az automatizált feladatoknál is gyakori, hogy az emberek utólag finomítják vagy személyre szabják az AI outputjait. 

A kutatók szerint ez az arány azt jelzi, hogy az AII inkább új eszközként épül be a munkavégzésbe, hasonlóan ahhoz, ahogy korábban a számítógépek vagy az internet megjelenése alakította át a munkafolyamatokat.

Kik használják legtöbbet?

Az Anthropic adatkészletében messze a legnagyobb arányú AI használatot a „számítógépes és matematikai” kategóriában található feladatok és foglalkozások mutatták, amely nagyrészt szoftverfejlesztői pozíciókat fed le. A Claude-hoz intézett lekérdezések 37,2%-a ebbe a kategóriába tartozott, olyan feladatokkal, mint például a szoftver módosítás és debugging. 

A második legnagyobb kategória a „művészetek, design, sport, szórakoztatás és média” volt – a lekérdezések 10,3%-ával – ami főként azt tükrözte, hogy az emberek különféle írási és szerkesztési feladatokra használták a Claude-ot. 

Nem feltéltenül meglepő módon a nagyfokú fizikai munkát igénylő foglalkozások, mint például a „mezőgazdaság, halászat és erdészet” kategóriába tartozók – a lekérdezések 0,1%-a-, voltak a legkevésbé reprezentáltak.

Bérek és képzettség

A kutatás egyik legérdekesebb megállapítása, hogy az AI használat nem a legmagasabb fizetési kategóriákban a legnagyobb. A csúcshasználat a közepes-magas fizetési sávban található, jellemzően olyan szakmákban, mint:

• Programozók
• Rendszermérnökök
• Technikai írók
• Adatelemzők

Mind az alacsony fizetésű munkakörökben – például pincérek – , mind a legmagasabb fizetési kategóriákban – például orvosok – alacsonyabb az AI használat. Ez részben magyarázható a munkakörök jellegével, részben pedig szabályozási korlátokkal.

Az AI tehát elveszi a munkánkat? 

A kutatás arra mutat rá, hogy a jelek szerint a munkakörök inkább átalakulnak, mintsem eltűnnek. Az AI használata szelektív: bizonyos feladatokban intenzív, másokban minimális. Ez azt sugallja, hogy a közeljövőben nem teljes szakmák automatizálására kell számítanunk, hanem a munkafolyamatok átalakulására.

Az AI főként augmentációs eszköz, nem pedig helyettesítő technológia. Ez arra utal, hogy rövid távon inkább termelékenységnövekedésre számíthatunk, mint tömeges munkahelyvesztésre.

Most úgy tűnik tehát, hogy az AI bevezetése egyelőre fokozatos és szelektív, nem pedig forradalmi és teljes körű. A 36%-os részleges és mindössze 4%-os intenzív használat azt jelzi, hogy a munkaerőpiac alkalmazkodásra kap időt.

Ugyanakkor a középső bérsávban lévő szellemi munkakörök átalakulása várható először. Ez különös figyelmet érdemel, mivel ez a réteg alkotja a fejlett gazdaságok középosztályának jelentős részét.

Az Anthropic kutatás korlátai

Az eredmények értékelésekor fontos figyelembe venni, hogy:

• Nem minden AI-használat köthető munkahelyi tevékenységhez
• A programozási feladatok felülreprezentáltak lehetnek
• Az adatok csak a Claude.ai ingyenes és Pro felhasználóitól származnak

Az Economic Index jelentősége mégis vitathatatlan: először láthatjuk valós adatok alapján, hogyan épül be az AI a mindennapi munkavégzésbe, és ez segíthet felkészülni a várható változásokra. Az Anthropic pedig rendszeresen meg kívánja ismételni elemzését, hogy lássa, bizonyos munkakörök nagyobb automatizáláson mennek-e keresztül.