Így segíthet a design a diszkalkuliás és számolási nehézségekkel küzdőknek
Az éttermi számla szétdobása a barátok között, a heti bevásárlási büdzsé megtervezése, vagy az idő becslése: egyszerű hétköznapi feladatok, kivéve a diszkalkuliában szenvedő emberek számára. Designerként segíthetünk.
2022 végén az angol GDS blogján jelent meg egy cikk, ami elég nagyot ment a design közösségekben. Az írás egy kevésbé ismert, de viszonylag elterjedt információfeldolgozási zavarról, az ún diszkalkuliáról szól, valamint arról, hogy designeként miként segíthetünk azoknak az embereknek akiket érint ez a zavar.
A számok és számokkal kapcsolatos feladatok igen nagy arányban vannak jelen az életünkben és valójában nem csak a diszkalkuliás embereknek jelenhetnek kihívást. A témának utánajártam és három olyan típust találtam, akiknek az életében a számok problémát okozhatnak:
- A diszkalkuliás embereknek
- Alacsony számolási készséggel rendelkezőknek
- Bárkinek, akinek az adott kontextus ronthatja a számokkal kapcsolatos készségeit
Azaz, ha a diszkalkuliás embereknek tudunk segíteni a számokkal kapcsolatos nehézségeik leküzdésében, akkor lényegében majdnem mindenkinek segítünk.
Mi az a diszkalkulia?
A diszkalkulia egy információ feldolgozási nehézség, számolászavarként is hivatkozik rá a szakirodalom.
A diszkalkuliás emberek számára problémát jelenthet a számok olvasása, megértése és a számokkal történő munka. Befolyásolhatja a pénzzel kapcsolatos készségeket például, hogy kiszámoljuk mennyi aprót kell adni.
Emellett érintheti az idővel kapcsolatos viszonyt is, nehézséget jelenthet a dolgok időtartamának becslése. A diszkalkuliás embernek a százalékok megértése is gondot okozhat, vagy éppen a számadatokra való emlékezés.
A diszkalkulia hatással lehet az un. munka vagy rövid távú memóriára is. Ez megnyilvánulhat a hétköznapi életben, például hogy mennyiben emlékszik az illető a bevásárlólistáján szereplő tételekre. Telefonszámok megjegyzése, PIN kódokra való emlékezés ugyancsak gondot okozhat.
Mindez azt eredményezheti, hogy a diszkalkuliával érintett emberek lekésik a buszukat, nem megfelelő mennyiségű pénzt vesznek ki az ATM-ből, kizárják magukat online accountokból, és olyan pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződéseket írhatnak alá, amit nem értenek.
A diszkalkulia nem különösebben ismert, magam is a GDS cikkében találkoztam először a fogalommal. Pedig gyakorisága a diszlexiához hasonló, 5-10%-ra tehető.
Mivel feltehetően sokan nincsenek tisztában vele, hogy diszkalkuliások, a fenti szám a diagnosztizált arányból jöhetett, azaz a tényleges arány ettől is magasabbra becsülhető.
A diszkalkulia az általános intelligenciaszintet nem érintő, a matematikai teljesítményben bekövetkező zavar, melynek oka a neurológiai struktúrát érintő eltérés, öröklődés vagy sérülés eredményeként. Nem függ az intelligenciától: a máskülönben jó képességű ember éppúgy lehet diszkalkuliás, mint bárki más.
Alacsony számolási készség Magyarországon
A diszkalkuliások mellett sokan lehetnek olyanok is, akik más okból kifolyólag alacsony számolási készséggel rendelkeznek.
A Qubit cikke szerint itthon 2018-ban mintegy 90 ezer ember szövegértése, számolási képessége annyira alacsony szinten volt, hogy nem érték el a foglalkoztatottak leggyengébb 10 százalékának készségszintjét.
A kutatók úgy találták, hogy a magyar felnőtt népességen belül kifejezetten magas a rosszul teljesítők aránya, vagyis az 1-től 5-ig terjedő szövegértési és számolási skálán sokan legfeljebb a 2. szintet érik el. Tehát ami a számokat illeti a bonyolultabb, vagy a hétköznapi helyzetekben megjelenő matematikai információknál komplexebb jelenségek megértése, táblázatok és statisztikák értelmezése már sok magyar képességeit meghaladja.
A kutatók a magyar regisztrált álláskeresők képességeinek elemzése során arra jutottak, hogy a munkát keresők egyhatoda egyáltalán nem tud számolni, további egynegyede mindössze a legalapvetőbb műveleteket tudja elvégezni, és csupán egynegyede állt jó vagy elfogadható készségszinten.
Azaz több 10 ezer ember számára a matematikai kihívások komoly gondot jelentenek.
Az alacsony számolás készség különösképpen a pénz menedzselését teheti stresszessé. A Financial Conduct Authority például azt találta, hogy azok az emberek, akik túlzottan eladósodtak, úgy érezték, ez elkerülhető lett volna, ha jobban megértették volna a lehetőségeiket.
Nyilván nagyon nehéz úgy megérteni a pénzügyi döntések következményeit, ha nem értjük a lehetőségeket sem.
Kontextus befolyásolta matematikai készségek
A UX szakma egyik addóssága szerintem, hogy az iparág elfeledkezett a kontextus fontosságáról. Ami a például a számokat illeti ugyanis nagyban nő a hibázás esélye, ha a kontextus hatással van a kognitív képességekre.
Valamelyik nap egy szép kártyás számot kellett bepötyögnöm mobilon egyik kezemmel, míg a másikkal a másfél éves fiam próbáltam távol tartani az eszköztől. Mondanom sem kell elég komoly kihívást jelent a 16 szám beírogatatása, úgy hogy a UI-on írás közben folytatólagosan lehetett csak bevinni a számokat.
(A megoldás egyébként: vagy a felület négyes blokkokba törje a számokat írás közben, vagy adjon lehetőséget space lenyomására).
Daniel Kahneman – akiknek a Gyors és lassú gondolkodást is köszönhetjük – egy egész könyvet szentelt az emberi döntéshozatalt zavaró “zajoknak”. A kutatásaik állítása, hogy döntéseinket és viselkedésünket olyan mellékesnek hitt tényezők is befolyásolhatják, mint az időjárás, a napszak, vagy a pillanatnyi hangulatunk.
Amikor például ugyanazokat a szoftverfejlesztőket kérdezték meg, különböző napokon egy bizonyos feladat elvégézésnek időigényéről, a becsléseik átlagosan 71%-ban tértek el egymástól.
A kontextus és a mellékesnek gondolt körülmények tehát nagy befolyással lehetnek azok számokkal kapcsolatos képességeire, akik más körülmények között lehet, hogy kifejezetten jó számolási készséggel rendelkeznek.
Hogyan tud segíteni a design?
Ha segíteni tudunk a diszkalkuliás embereknek, akkor vélhetően mindenki másnak segítünk, akik kapcsolatba kerülnek az adott helyzetben a számokkal. Ezért mondják azt a GDS-esek, hogy olyan szolgáltatásokat kell nyújtanunk, amelyek egyértelműen és mindenki számára könnyen érthető módon közvetítik a számokat.
Ez viszont elég nehéz feladat, mert nem sok útmutatás volt ezidáig arról, hogyan kell a számokat és az adatokat az emberek számára legjobban befogadható módon reprezentálni.
Szerencsére vannak egyszerű módszerek, amelyek segítségével az emberek jobban megérthetik a számokat. A GDS kutatása szerint a számlák bemutatásának módjában végrehajtott apró változtatások megduplázták azon ügyfelek számát, akik megértették azokat.
Amit mindig meg lehet tenni a számokkal kapcsolatos nehézségek leküzdése érdekében, arról szól ez a kiváló poszter:
Menjünk végig a poszter elemein elemein.
Távolítsd el a szükségtelen számokat
Ahol lehet egész számra való kerekítésre kell törekedni, és mellőzni kell tizedesjegyeket, hacsak nem pénzről van szó.
Hagyjunk sok spacet a számok körül
Ide tartozik az is, hogy ne áraszd el az embereket túl sok tartalommal. Priorizáld előre a felhasználó számára legfontosabb információkat, legyen szó számokról vagy szavakról.
A diszkalkulia nagyon gyakran fordul elő diszlexiával, így azáltal ha a tartalom – beleértve a számokat és a szavakat is – egyszerű és világos, a szolgáltatás sokkal befogadhatóbb lesz.
Töltsük ki a számokat előre, ha már rendelkezésre állnak
Ne a felhasználótól várjuk, hogy újra ás újra begépelje, vagy emlékezzen bizonyos számokra.
Sok diszkalkuliában szenvedő embernek problémái akadnak a munkamemóriával, ezért nehézséget jelent számukra megjegyezni a számokat. Biztosítsd, hogy a technológia végezze el a munkát a felhasználók helyett.
Használjunk mondatokat a számokkal kapcsolatos kontextus jobb megjelenítésére
Ne használjunk táblázatokat anélkül, hogy pontosan elmagyaráznánk a számok jelentését.
A kutatások alapján az emberek könnyebben megértik a közüzemi számlákat, ha a számokat mondatokban fogalmazzák meg. A kontextus hozzáadása ugyanis segíti a jelentés megértését.
Tedd lehetővé, hogy az emberek szóközöket üthessek számok beírásakor
Illetve ne siettesd semmiképpen az embereket, amikor számokat írnak be.
Végezz user kutatást olyan emberekkel, akik számolási nehézségekkel rendelkeznek
A fenti elvek mellett lehetnek olyan sajátosságok – ugyanis valószínűleg a képesség zavaroknál nagyon nehéz általánosítani – ami csak kutatásokkal tárható fel.
Referenciák
A GDS kutatásának összefoglalója, ahonnan a poszert HTML és PDF formátumban is le lehet tölteni
A wikipedia magyar nyelvű szócikke a diszkaluliáról
Dyscalculia And The Brain – A diszkalkulia mögött álló kognitív folyamatok és agyi struktúrák magyarázata
Boros Norbert
Innovation Designer | Experience Research Leader in Finance
Üzleti problémák megoldásában segítek designeri gondolkodásmóddal.
A design legjava
Átlagosan havonta egyszer, benne mindennel, ami izgalmas a service és business design, UX, és innováció világából.