Minek nevezzelek? UX vagy product designernek?

A user experience design végre felnőtt, de egyfajta szerepválságba is jutott. A cégek gyakran nem értik mit csinál a UX designer, talán a UX-esek egy része is tévesen látja a szerepét, és az is elképzelhető, hogy a pozíció elnevezés sem fedi a valóságot.

Tavaly év végén jelent meg 2018 szerintem legfontosabb cikke Maciej Lipiec-től. Írása arról szól, hogy miként lett information architect-ből UX designer, végül pedig product designer. A karrier útja ismertetése mellett kifejti álláspontját a UX szakma helyzetéről, és hogy miért látja elérkezettnek az időt arra, hogy a pozíciónevet lecseréljük digital product designer-re.

Mivel a cikk a legtöbb UX szakember helyzetére kiválóan reflektál, nem hagyhatom ki, hogy Lipiec írásának fő tanulságait megosszam, reflektáljak, és kiegészítsem.

UX designer szerepek

Cégenként változhat, hogy mi tartozik a UX munka scope-jába. Az is árnyalhatja a képet, hogy freelancerekről, startupnál dolgozó szakemberekről, esetleg in-house UX-esekről beszélünk. Különbség van az in-house vs ügynökségi specialisták között is. Szerteágazó a UX-es munka, lehet része a digitális transzformáció, stratégia, UI design, a klasszikus app és weboldal funkcionális tervezés is, a UX writing, IA, kutatás és esetenként a human-centered vállalati kultúra kiépítése is.

Ezek tehát önmagukban is masszív területek, ezért egyfajta specializálódás, vagy szegmentálódás figyelhető meg. Maciej Lipiec szerint azonban alapvetően csak háromféle designer típus szokott jelentkezni a cégükhöz product desginernek, mely egybevág saját tapasztalataimmal is:

Visual designer: Avagy a UI designerek, vagy kevésbé szerencsés pozíció megnevezéssel UX/UI designerek. Leginkább graphic designerek, akik a végső grafikai tervet állítják elő, mérsékeltebb stratégiai, kutatási, valamint business fókusszal. Ettől függetlenül esszenciális a szerepük. A visual designer számára a product designerség egy elérhető továbblépési lehetőség, de általában több területen való jártasság fejlesztésére lesz szükség (research skillek, IA tervezés, business).

UX designerek: Kutatnak, drótvázakat, prototípusokat készítenek, ellenőrzik a design implementálás eredményét. Általánosságban náluk a legkönnyebb az átlépés a product designerség felé, elsősorban a business skilleket kell fejleszteniük.

Design Thinkers : Azok a szakemberek, akik nagyon jól tudják alkalmazni a design thinkinges, esetleg service designos módszertant, azaz remekül lebonyolítanak workshopokat, de nem feltétlenül jut el munkájuk kézzelfogható termékig, az implementációban már nem feltétlenül vesznek részt. A design thinker előtt valószínűleg hosszú út áll, ha product designer irányba mozdulna.

Valamelyest persze egyszerűsíti a képet ez a fajta kategorizálás, de szerintem megállja a helyét. Állásajánlatból itthon UI fókuszúból van a legtöbb, esetleg hozzácsapják a UX-et is a munkaköri leírás részeként.

Ami egyértelműen látszik, hogy hatalmas lyuk tátong aközött, ahogyan a UX-esek látják az iparágukat, és amire a cégeknek igazából szüksége van.

A UX ugyanis a legtöbb esetben nem a központi eleme egy cég tevékenységének, a UX designer pedig végképp nem a földre szállt mindenható.

A UX aranykorának vége?

Szerintem a UX-es sosem volt az isten, de erősebb súlya volt a szavának pár éve (és inkább a Szlícium völgyben, nálunk mérsékeltebben). Például azt követően, hogy megjelent az Iphone, merült fel csak érdemben igényként, hogy több eszközön is használható termékek, weboldalak szülessenek. Ekkoriban a UX-es ember szerepe felértékelődött, kimondhatta a döntő szót, a felhasználókra hivatkozhatott.

Ami megváltozott, hogy azóta a UX „baseline” tevékenységgé vált. A felhasználók már nem magukat hibáztatják, ha egy rendszer rosszul használható, hanem magát a rendszert (esetleg azt, „aki kitalálta”). Így az emberek részéről is a jó felhasználói élmény alapelvárás lett, nem pedig valamiféle megkülönböztető jegy. Nálunk minden lassabban zajlik, de még Európa ezen csücske is ebbe az irányba tart.

Másrészt egy átlagos UX designer, aki „csak” kiválóan használható termékeket tud tervezni, megmarad a produkciós szinten, habár ezzel sem biztos, hogy feltétlenül baj van. Azonban, ha megrekedsz ebben a helyzetben, egyszer csak azt veheted észre, hogy jön egy „UX strategist” vagy „Product strategist” ember, aki sokkal többet fog keresni, mint te.

A UX design mérsékelten üzleti fókuszú

A UX-esek nagy része a Medium.com-ról tájékozódik. Kiváló cikkekbe lehet futni, de olyan, mint grafikus körökben a Behance. Gyakran ezek a cikkek a valóságtól nagyon elrugaszkodtak, illetve túlzottan a toolokra fókuszálnak.

UX körökben főleg taktikai cikkek mennek, a stratégiai szint nincs igazán fókuszban, ami a holisztikus product szemléletre nézve jelentős iparági hiányosságnak tűnik

Mellesleg a UX-esek által írott cikkek gyakran torzítanak, senki sem ír hibákról, failekről, hanem egy ideális világ jelenik meg, ahol a UX-es karmester munkájának eredménye a tökéletes termék. Szóval hiányoznak az árnyalatok, az igazi kihívások megjelenítése, és ez egyfajta öngerjesztő folyamat az innen tájátkozódó UX-esek számára.

A leglényegesebb hiányosság mégis, hogy a UX iparág már elnevezéséből adódóan is a felhasználókra (illetve a toolokra) összpontosít elsődlegesen, az üzleti oldal iránt mérsékelt érdeklődést mutat.

Pedig végső soron minden vállalat célja, hogy növekedjen, a UX-nek pedig ehhez kell alkalmazkodnia, ergo elég nehéz úgy eredményesen dolgozni, ha nem értjük az üzleti oldalt.

Digitális termékeket tervezünk

Bármi is legyen a job title, alapvetően a UX közelében dolgozó szakemberek olyan digital productot állítanak elő, ami segíti az üzleti célok elérését. Ezt úgy érjük el, hogy olyan termékeket tervezünk, amelyek több bevételt eredményeznek, vagy elősegítik a költségek csökkentését.

Mindenesre a Digital Product Designer egy szerencsésebb  elnevezésnek tűnik. Egyrészt a termékre fókuszál a felhasználó helyett. A productnak végső soron egy kapitalista kontextusban kell eredményesnek lennie, a legtöbb esetben kemény versenytársak mellett. Azaz hasznosnak kell lennie a felhasználók számára, de megvalósíthatónak és nyereségesnek kell lennie üzletileg.

Másrészt mivel nem szerepel a UX a pozíció névben így valamelyest alázatra is int, jelzi, hogy a UX nem az univerzum közepe. Ez egyáltalán nem jelenti a human-centered szemlélet hiányát, annak kötelező továbbra is hangsúlyosan megjelenni, de nem élvez felsőbbrendűséget a business célok felett.

A product designer elnevezés mindenki számára érthető. UX designerként valószínűleg mindenkinek van mentális templatje arról, hogyan próbálja elmesélni a szakmán kívülieknek a munkáját, a product designer jóval egyértelműbb elnevezés.

A product designer munka scopeja sokban nem tér el a UX desinerétől, a nagy tech cégeknél ezért is használják egy ideje már egymás szinonimájaként a két pozíció elnevezést. A teljesség igénye nélkül a következőkért vagyunk felelősek:

  • User kutatások, enélkül továbbra sem lehet végezni ezt a munkát eredményesen
  • Interakciók, wireframek, prototípusok tervezése
  • Információs architektúra kutatása, tervezése
  • Esetenként UI design
  • UX writing
  • A design implementáció támogatása
  • Workshopok lebonyolítása
  • Részvétel a product stratégia tervezésében
  • A munka eladása az ügyfélnek/felettesnek
  • A design folyamatok optimalizálása

A fenti basline-t mindenképpen kiegészíti az átfogó üzleti ismeretek megléte, illetve az sem árt, ha a product designer képben van a termékstratégia alapjaival. Szerintem a klasszikus analóg marketinget nem kell ismernünk – bár nem árthat – viszont a growth hacking alapjai szintén hatalmas plusz tudást jelenthetnek (tervben van cikk róla).

A product designer helye

A legfontosabb, hogy a felhasználói élmény végül a product team közös munkájának eredménye lesz, nem a UX magányos harcosának érdeme.

A termékünk teljesítményét illetően pedig vállalnunk kell az elszámoltathatóságot is. Ráadásul a product designer nehezebb helyzetben van, mint például egy konverzió optimalizálási szakember, mert neki kell afölött is őrködnie, hogy a rövidtávú eredményesség – például vásárlási konverziók – ne menjen a hosszútávú siker – például felhasználói lojalitás – kárára.  Ennek érdekében a KPI-ok kiválasztásában is aktívnak kell lennie, olyan mutatók megtalálásban, ami a business goalt és a felhasználói célok mérését egyaránt lehetővé teszi.

Végezetül még egy tényt meg kell említeni, amit például az haladóbb online UX kurzusok is elhallgatnak, hogy ez a munka néha eléggé kellemetlen politikusi szerepbe kényszerít. Kezdőként jó ezzel tisztában lenni, mert szinte elkerülhetetlen (legalábbis in-house szakembereknél, ügynökségeknél kevésbé), és karrierjük ezen pontján a UX-esek hajlamosak feltétezni, hogy majd a “touchpointok” tervezéséről fog szólni az életük.

Miután a UX/product designer, aki legtöbb közvetlen kapcsolódással rendelkezik a végfelhasználóval, neki kell bevinni az empátiát a cégbe, de egyben az üzleti célokat és a technológiai adottságokkal is együtt kell élnie a végterméket illetően. Nem beszélve arról, ha mindez változásokat tesz szükségessé, akkor mindig ellenállás lesz, szóval lehetnek harcok, ami összességben jóval túlmutat a klasszikus designeri munkán.

Ha a product/UX designer – bárhogyan is nevezzük -, ezt a fajta politikusi munkát a fenti skillekkel egyetemben jól végzi rendkívül értékes, szinte nélkülözhetetlen szereplő lesz a vállalata számára.

Product Design is like free jazz. It may sound chaotic and noisy, a bit like punk, but to play it you need a lot of skills and experience, solid grasps of music theory, but also an ability to improvise, to bend the rules or even go against them.

Maciej Lipiec
Product Design Director @ K2.

Referenciák

The great balloon of User Experience: from UX to Product Design: Ahogyan említettem, a cikkem mondandójának nagy része Maciej Lipiec 2018-as írására épült, mindenképpen érdemes elolvasni, mert talán még tőlem is kritikusabb hangot üt meg a UX iparággal szemben.

Are we designers shamelessly good at self promotion? Egy másik szintén kritikusabb hangvételű cikk ami arról szól, milyen előnnyel rendelkezik a designer szakma az önpromóciót illetően, ami végül előidézi az iparág paradox helyzetét.

How to get a job as a UX/Product Designer? Maciej Lipiec frissebb cikke, hasznos tippeket ad a product designeri munkát keresőknek.

Boros Norbert

Strategic Design Consultant | Executive Consultant | Facilitator

Cikkeimben elsődlegesen a designt mint szemléletmódot, különösképpen az emberközpontúságot igyekszem átadni.

Vélemény, hozzászólás?