8 lépés az intuitív UI-hoz

Habár mindenki el akarja érni, az intuitív UI-t még definiálni sem egyszerű. Valójában pedig az “intuitívség” pontosan megfogalmazható és jól körülhatárolható attribútumai vannak.

Éppen valamilyen olyan UX könyvet kerestem, ami nem a szokásos keretrendszert írja le századjára, hanem valamilyen újító megközelítést alkalmaz. Szerencsémre belefutottam Everett McKay új könyvébe az “Intuitive Design: Eight Steps to an Intuitive UI”-ba, ami elég szimpatikus megközelítést alkalmaz. Ahogyan a cím is mutatja a könyv egyszerűen arról szól, hogyan lehet intuitív UI-t készíteni.

A Everett McKay művében meglehetősen sok a UX munka gyakorlatába átültethető gondolat van, ezekből gyűjtöttem össze néhányat.

Mindenki intuitív UI-t akar

Kezdjük azzal – bocsánat UI designer barátaim -, hogy a UI mindig specifikus, konkrét célt szolgál, és éppen ezért mérhető is. Ami azt is jelenti, hogy a UI design egy objektív, szabályokra épülő terület, nem művészet.

Sokszor a legmagasabb cél a UI kapcsán az „intuitívság” elérése. Ha a felhasználók intuitívnak nevezik az interface-t, az maga a mennyország, a legjobb visszajelzés, amit a UI-ra kaphatunk. Vicces, hogy ennek ellenére összességében többnyire nagyon nehezen tudjuk megfogalmazni, hogy mi az az intuitív UI.

Néhány népszerű téves definícó:

  • Hülyebiztos: UX-ben járatlanok, esetleg kezdők szeretik hibáztatni a usert. Valójában értelmes emberek használják az interfészt, bár limitált idejük és kedvük van a felületedhez (McKay ezzel kapcsolatban egyébként egy elég jó általános perszónát javasol: a felhasználóid többsége okos ember és haladó felhasználó, de limitált idővel).
  • Egy elérhetetlen “valami”: Mint később látni fogjuk,  jól meghatározott attribútumokkal leírható az intuitív UI, így természetesen el is érhető.
  • Minden, amit az Apple csinál: Habár valóban számos intuitív termékük van, néha ők is mellényúlnak (lásd App Store, iTunes)
  • Ismerős: Személyes kedvencem. Egy egész könyv van arról, hogy az ismerős tárgyak miért nem feltétlenül intuitívak: The Design of Everyday Things Don Norman klasszikusa.
  • Nem tudja, de érzi: Lásd a fenti kommentet az “elérhetetlen” esetében. Valójában ilyenkor az illetőnek lövése sincs, hogy mi teszi az intuitív UI-t.

Az intuitív UI

Everett McKay a korábbiakkal szemben egy pontos meghatározással él az intitív UI kapcsán:

A UI akkor intuitív, amikor a cél-felhasználó megérti a felület viselkedését és a várható kimeneteket anélkül, hogy kísérleteznie, memorizálnia kellene illetve segítségre és képzésre szorulna.

Más szóval az intuitív UI önmagát magyarázó (az eredeti szó jobban leírja, self-explanatory, sajnos nem találtam jó magyar kifejezést rá).

Illetve ha megfordítjuk a definíciót, ha a felhasználónak memorizálnia, kísérleteznie kell, esetleg segítséget vagy képzést igénybe venni az interfész használatához, akkor nem intuitív a UI.

Az intuitív UI nyolc tulajdonsága

Érdemes McKay megközelítését úgy felfogni az intuitív UI attribútumairól, mint egy interakciós-flow-t, ebben segíthet az alábbi ábra:

A felhasználónknak először van egy meghatározott célja. Éppen ezért megtekinti a UI-t és felfedezi, hogy miként érheti el a célját. Ezért az első pont a felfedezhetőség.

A második pont az affordancia. Ami annyit tesz, a UI kapcsán a vizuális kinézetnek el kell árulnia az interakciót. Tehát, ha egy gombnak látszó dolgot látunk, akkor tudjuk, hogy az egy gomb és mire szolgál.

A harmadik attribútum a közérthetőség. Például, ha választanunk kell egy listában, értenünk kell az egyes opciókat, vagy teszem azt a különböző labeleknek elsőre érhetőnek kell lenniük.

A negyedik tulajdonság a reakcióképesség. Azaz, ha egy interakciót indítok azonnal visszajelzést kell kapnom. Például, ha egy gombra kattintok, és nem történik semmi, honnan tudhatnám, hogy mit kellene tennem?

A megjósolhatóság az ötödik attribútum. Ha interakciót kezdeményezünk, tudnunk kell megjósolni, hogy mi lesz az eredmény. Továbbá annak fedésben kell lennie az elvárásaimmal, vagyis azt kell kapnunk eredményként, amire számítunk. Ha egy oldalon gyakran nyomják meg a Cancel-t az egy eléggé erős indikátora annak, hogy megjósolhatósággal összefüggő hiba áll fenn.

Hatékonyság a hatodik tulajdonságunk. Csak a legszükségesebb mennyiségű interakciót akarjuk, hogy eljussunk a célunkig.

A hetedig lépés a “megbocsátás”. Természetesen a felhasználók rendszeresen követnek el kis hibákat. A lényeg azonban, hogy ezeket a hibákat könnyű-e helyrehozni, vagy komoly erőfeszítéseket követel meg tőlük? (Az utóbbi eset a gyakoribb sajnos az általam látott és használt alkalmazásokban).

Végül az utolsó attribútum a feltárhatóság. A felhasználónak magabiztosnak kell lennie, hogy hibázás nélkül fel tudja fedezni a terméket. Mobil használhatósági tesztekben jól megfigyelhető, hogy amikor az alany hirtelen felemeli a kezét a felületről amikor elbizonytalanodik, ekkor bizony nem teljesül ez az attribútum.

+1 Következetesség: Külön ki kell emelnünk a következetességet is. Mivel a felhasználóid idejük nagy részüket más appokaban vagy weboldalakban töltik, az elvárásaik is ebből táplálkoznak.

Például az Applenél ebben eléggé következetesek, a Swipe az mindig ugyanazokra az interakciókra szolgál míg az Androidnál nincs ez a fajta szigor, így a Swipe eltérő rendszerenként, ami erősen sérti a következetesség elvét.

Nézzük meg egy  nagyon egyszerű példán keresztül a könyvből, hogy a 8 attribútumot miként lehet használni az intuitív UI vizsgálatához. Az alábbi képen a Mac jóval régebbi névjegyét látjuk. Ha a verziószámra húzom az egeret, akkor jelenik meg a sorozatszám. Tegyük fel, hogy nekünk éppen erre van szükségünk.

A kérdés tehát, hogy az alábbi interfész intuitív?

Két hiba is felfedezhető:

  • Felfedezhetőség: Első ránézésre semmi sem utal arra, hogy ezen a modalon elérem a keresett információt.
  • Affordanica: A verziószámra húzással új információ jelenik meg, de első ránézésére ez az interakció nem magától értetődő.

Usability tesztelés vs szakértői elemzés

A heurisztikus UX elemzésben mind a mai napig nagyon sokszor Jakob Nielsen 1995-ös 10 használhatósági heurisztikáját használjuk. Az audit módszertana kiválóan felfrissíthető az intuitív UI 8 attribútumával.

Termesztésen nem szándékozom bekapcsolódni az ősi usability tesztelés verzus szakértői elemzés vitába. A könyv egy elég taktikus megközelítést javasol ezzel kapcsolatban, melyet magam is osztok: Célszerű szakértői elemzéssel kezdeni, majd ezt követően érdemes usability teszteket lebonyolítani. Amennyiben ugyanis a rendszer tele van nyilvánvaló hibákkal, akkor a használhatósági tesztelésben is rendre ezekbe fognak belefutni a tesztalanyok, így elesünk attól a lehetőségtől, hogy felfedezzünk a rejtetettebb hibákat.

Néhány példa, amikor felesleges usability tesztelést végezni:

  • Ha valamit elrejtesz a UI-on, akkor nyilvánvalóan a tesztalanyok sem fogják megtalálni
  • Egyedi ikonokat használsz: A legtöbb felhasználó nem fogja érteni
  • Ha sokat kell várni, az tesztelés nélkül is kimondhatóan merénylet a felhasználó ellen

A UX designer, de akár a UI designer feladata is, hogy olyan felületek kerüljenek ki a kezei alól, amit a célfelhasználó azonnal megért kísérletezés, memorizálás, vagy segítség netán professzionális tréning nélkül. Ennek elérésében segíthet Everett McKay könyve, ahol sok más hasznos ötletet találhatunk, például a kivételekről is szó esik, amikor nem szükségesszerű, hogy a UI-nak intuitívnak kell lennie.

Boros Norbert

Innovation Designer | Experience Research Leader in Finance

Üzleti problémák megoldásában segítek designeri gondolkodásmóddal.