Az Adobe megvásárolta a Figmát: A design eszközök monopolizálása zajlik?

Nem sok olyan designer lehet, aki néhány napja ne kapta volna fel a fejét a hírre, miszerint az Adobe mintegy 20 milliárd dollárért felvásárolja a jelenlegi legnépszerűbb product design toolt, a Figmát. Az ügy nem feltétlenül szívderítő háttere. 

Mind a mai napig elég sok product designer, UX-es olvassa a blogot, ezért nem mehetek el szó nélkül a Figma felvásárlás ügye mellett. A bennem is még élő UX designer a hír hallatán csöppet sem volt boldog, de az érzelmi reakciókon túllépve elkezdtem elemezni a helyzetet. 

Ironikus véletlen, hogy aktuális olvasmányom – A világ ötven legveszélyesebb vállalata – hosszasan foglalkozik a technológiai iparban zajló óriásvállalatok által alkalmazott felvásárlási stratégiákkal, így ennek köszönhetően is akadtak gondolataim a témáról.

Mit jelent a Figma felvásárlása?

Először is, az már régóta látszik, hogy a Figma sokak tyúkszemére rálépett, de különösképpen az Adobe számára jelentett riválist. Az Adobenak eddig is megvolt a maga cloud alapú tervező szoftvere az XD, de közel sem olyan népszerűséggel mint a Figma.

2016-os megjelenése óta a Figma a UI és a UX design rendkívül népszerű online eszközévé vált. Letisztult felületéért, a kooperációt nagyban segítő működéséért szeretik, de a design edukációban is népszerűvé vált ingyenes csomagja miatt. Így talán nem is olyan nagyon meglepő módon a Figma számos ranglista szerint a jelenlegi legnépszerűbb design eszköz

Másfelől az Adobe tooljairól megoszlanak a vélemények – szerintem a legtöbb Adobe tool usability rémálom – előfizetésen alapuló árazása sem kifejezetten pénztárcabarát. Vagy úgy is mondhatnám a designerek az Adobe-t egy monopolisztikus behemótnak látják, aki közepesen jó termékek használata után jelentősen meg akarja fejni őket. 

Mindenesetre a piacra ez idáig nyilvánvalóan kedvező hatással bíró rivalizálás a két cég között néhány napja hivatalosan is véget ért, amikor az Adobe bejelentette, hogy 20 milliárd dolláros üzletet kötött a Figma felvásárlására. Nagyon egyszerűen fogalmazva elfáradtak az XD fejlesztésében, és ahelyett, hogy rákapcsoltak volna a munkára megvették a fő konkurenst. 

Az akvizíció összességében lehetővé teszi, hogy az Adobe beépítse a Figmát a saját kreatív alkalmazásaiból álló portfóliójába.

Azonban az akvizíció azt is jelenti, hogy az Adobe ismét kivonja a piacról és a saját ernyője alá vonja a legjelentősebb versenytársát, számos olyan designer megdöbbenésére, akik erősen támaszkodnak a Figmára, és tudatosan óvakodnak attól, hogy az Adobe cuccait használják. 

A helyzet furcsaságát jellemzi, hogy a Figma CEO-ja és társalapítója Dylan Field  2021-ben még így nyilatkozott: „az a célunk, hogy a Figma legyünk, ne az Adobe”.

Mindennek megvan az ára

A Wall Street túl drágának ítélte meg a vásárlást, és az Adobe részvényei 2010 óta a legrosszabb napjukat szenvedték el.

A Figma értéke 10 milliárd dollár volt az utolsó finanszírozási körben egy évvel ezelőtt. Az a tény, hogy az Adobe a Figma cégértékének kétszeresét adta meg jelzi, hogy erősen védekező reakcióról volt szó, minden pénzt megért nekik a vállalat. Az Adobe részvényei egyébként a szoftver szektor általános trendjeit követve 2022 elején elég rosszul teljesítettek, 28%-ot estek.

A vállalat stratégiáját eléggé jellemzik a felvásárlások – a cikk megírásakor közel hatvan vállalkozás található a korábbi akvizíciók között -, de ez az eddigi legnagyobb a cég eddigi történetében, jelentősen felülmúlja az 5 milliárd dollárért megvásárolt Marketot is:

Ha a felhasználói oldalt tekintjük a designerek mindenesetre attól tartanak, hogy a Figma drágább, gyengébben használható és lassabb lesz az Adobe-be való beolvadás után.

Mind az Adobe mind pedig a Figma úgy kommunikálnak, hogy biztosítani fogják a tool függetlenségét, de hogy a változás valójában mit is jelent ténylegesen a platform számára, még nem világos.

A felvásárlás logikus, de nem biztos, hogy helyes

A kockázatitőke-befektetés lényege, hogy a befektetők tőzsdén nem jegyzett cégekbe invesztálnak, majd bizonyos idő elteltével eladják azokat. Így a Figma evolúcióban az eladás egy szükségszerű lépés volt. A – ma már szerintem hírhedt – Mark Zuckerberg 2012-ben írta: “A startupok egyik jellegzetessége, hogy általában meg lehet venni őket”.

Ennek megfelelően a másik oldalról ott van az a jelenlegi iparági sztenderd, hogy a sikeres tech óriáscégek üzleti modelljének integráns része a cégfelvásárlás. Fennállásának első tíz évében a Google például 85 céget vásárolt fel, a Facebook pedig 78-at. 

Ezek a giga vállalatok azért vásárolnak fel, mert csökkenteni akarják a versenyt, ennek jegyében a Facebook és a Google egy rakás céget szántott be a felvásároltak közül. 2015-ben például a Facebook megvette a TheFind nevű startupot, majd aznap meg is szüntette.  Azaz sajnos a cégfelvásárlások célja sok esetben, hogy megsemmisítsék egy jelenlegi vagy jövőbéli versenytársat. Az AI cégek esetében történő őrült felvásárlás is éppen ezért zajlik jelenleg a Google részéről.

Minden, ami a Figma körül történik tehát logikusnak nevezhető, de a kontextus úgy vélem toxikus: A tech szektorban néhány óriásvállalat kezében koncentrálódik az egész iparág. 

Ha igaz az okfejtésem és a design toolok szektorában is ez történik az azt erősíti, hogy az Adobe – és még egy-két szereplő – kezébe koncentrálja az erőt, egy olyan állapottal szemben, amikor még egészséges verseny folyt.

Felmerül a kérdés: jó az nekünk, ha nincs verseny? Ha nem lenne ez a toxikus közeg, akkor a Figmának meglett volna az esélye, hogy ő legyen az új Adobe. Így viszont bekebelezte egy óriás, aminek végeredménye a felhasználók szempontjából sokáig talány marad. 

Ami a Figmával történt emlékeztetőül szolgálhat a designerek számára, hogy ne egyetlen toolra támaszkodjunk. A szakma alapja továbbra is a gondolkodásmód, ezt követik csak a különböző eszközök. Viszont a monopóliumok létrejötte véleményem szerint káros a felhasználókra és az innovációkra nézve, de ez a probléma vélhetően csak szabályozói oldalról oldható meg. 

Boros Norbert

Service & Strategic Designer

Cikkeimben elsődlegesen a designt mint szemléletmódot, különösképpen az emberközpontúságot igyekszem átadni.

1:1 design coaching vezetőknek. Foglalj egy órát nálam!

Design Weekly

A design legjava havonta egyszer, benne mindennel, ami izgalmas a service és business design, UX, és innováció világából.