Desk research: A design kutatások kispolszkija

A design kutatások széles spektrumon mozognak kétségtelenül, de érdekes módon amivel kötelező kezdeni egy vizsgálódást az szokott leggyakrabban elmaradni, pedig egyben az is a legegyszerűbb és legolcsóbb módszer.

Amikor a Cápák közt című műsort nézem a kezdő vállalkozóktól nem várok sokat, mert nem is feltelezem, hogy itthon – sajnos – általánosan elterjedt lenne, hogy léteznek UX kutatások, amivel egy üzleti ötlet vágyottságát is remekül lehet vizsgálni. 

Ezzel együtt is azt gondolnám, volna egy minimum amit hozni kell, ha már pénzért mennek kuncsorogni a befektetőköz. Mégis sajnos elég gyakran van olyan érzésem, hogy a kezdő vállalkozók “nem végezték el a házifeladatot”, még egy Google keresését sem indítottak annak érdekében, hogy képük legyen a felhasználói szükségletekről, a vágyottságról. Persze ennek a vizsgálódásnak egy még kézzelfoghatóbb kivetülése is lehetne, hamar kiderülhetne, ha például az adott üzleti ötlet köré egy rakás másik épül már.

Hasonlóképpen a vállalatok, akik jönnek a “nekünk nincs időnk kutatni”, meg a “mi jobban ismerjük a felhasználót” mondásaikkal és nem űznek klasszikus kvalitatív design kutatásokat, szintén még egy alapos Google keresésre sem képesek esetenként, amikor megújítják magukat, netán pivotálnak, esetleg új projektbe fognak.

Pedig a design kutatások belépő szintje, majdnem minden nagyobb kutatás első lépcsője az úgynevezett másodlagos kutatás, amit a designerek leggyakrabban desk researchnek is neveznek, és egyszerűsége ellenére valamiért gyakran elmarad, pedig az értéke jelentős lehet. 

Mire való a desk research?

A tudományos neve a másodlagos kutatás, és ennek megfelelően primer kutatásokkal  – például interjú – ellentétben, itt csak másodlagos adatokat, meglévő kutatásokat gyűjtünk össze és elemzünk. A legegyszerűbb esetben a desk research egy félórás Google keresését jelent egy témával kapcsolatban.  

A rendelkezésre álló másodlagos adatok kvalitatívak és kvantitatívak egyaránt lehetnek, beleértve piackutatásokat, trendelemzéseket, társadalomtudományos kutatásokat etc. A forrásuk lehet külső – például akadémiai publikációk, white paperben közzétett anyagok -, vagy belső, azaz a saját szervezetben már meglévő kutatási anyagokból is lehet táplálkozni.

A desk research lehet generatív irányú – ez a gyakoribb -, de egy konkrét termékkel, akár a konkurenciákkal kapcsolatos kutatás is.

A fő célja a desk researchnek, hogy kiássuk a témával kapcsolatos kutatásokat, de az is megeshet, hogy a kutatási kérdés is ennek során rajzolódik ki. Gyakori ugyanis, hogy a design folyamat kezdetén még homályban tapogatózunk, nincs kiforrott kutatási kérdés, csak a téma van meg, a desk research pedig megadhatja a fókuszt. 

Összességében elmondható, hogy a design kutatási folyamat minden esetben desk research indul: így elkerülhető a kerék újra feltalálása, és lényegében óriások vállára támaszkodva indulunk neki az elsődleges kutatásoknak. 

Nyilvánvalóan a másodlagos kutatás nem helyettesítheti a primer kutatásokat, ideális esetben mindkettőt alkalmazni kell. Azaz desk researchel kell kezdeni és design kutatásokkal folytatni. 

Jellemző adatforrások másodlagos kutatáshoz

Kutatója válogatja, hogy ki milyen forrásokból szeret dolgozni, alant megemlítek néhány jellemzőbbet. 

In-house vizsgálódás esetén

  • Korábbi generatív kutatások, ha termék közeli a projekt meglévő usability teszt eredmények
  • Webanalitikából a meglévő digitális termék elemzése 
  • Marketing jellegű kutatások

Szervezeten kívüli források

  • Az alap Google kereső helyett/mellett érdemes a Google Scholar-t használni, ami akadémiai publikációkban tud keresni
  • Google trend adatok és kulcsszóvizsgálat, például annak elemzése, hogy a témát milyen kifejezésekkel keresik az emberek
  • Kutatócégek, vagy tanácsadó vállalatok által készített ingyenes, vagy fizetős riportok
  • Demográfiai kutatások, például a Tárki Társadalmi Riportja 
  • Ha termékről van szó, akkor konkurenciák elemzése itthon és külföldön 
  • Best practicek gyűjtése. Akadnak olyan témák ahol már jelentős kutatási és tapasztalati alapon létrejött tudás áll rendelkezésre, tipikusan ilyen az e-commerce, ebben a témában például a Baymard Institute e-keresedelmi usability témában biztosít erős best practicet.

A magam részéről a szakkönyveket is fel szoktam kutatni, ha az idő lehetővé teszi. Tavaly például míg a Foundationben dolgoztam, végeztünk egy jelentős generatív kutatást az emberek és a pénz viszonyát vizsgálva, és ezen folyamat során felkutattam a pénz pszichológiájában írt, és alapos kutatásokkal alátámasztott szakkönyveket. Ezekben felbecsülhetetlen értékű tudás volt, ami nagyban kiegészítette a mi saját későbbi nagy volumenű interjús kutatásunkat. 

Angol tudás elengedhetetlen szerintem mindezekhez, csak magyarul vizsgálódni igen nagy korlátot jelenthet.

A desk research folyamata

Ennek a kutatási módszernek sem kőbevésett a folyamata és nem is különösebben szofisztikált, meg lehet közelíteni például ilyen módon:

  1. A téma kiválasztása 
  2. Külső és belső források összegyűjtése
  3. Az adatok elemzése
  4. Összefoglaló készítése

Tehát maga a desk research nem komplex a folyamatát tekintve a kihívást az jelenti inkább, hogy idegtépő lehet kezdetben. Az elején ugyanis, ahogyan fentebb utaltam rá, óriási homály uralkodik, megeshet hogy csupán a tágabban értelmezett témát tudod még. Jobbára nincsen “egyetlen fix kulcsszavad” ami leírja a kérdést, amire választ keresel, ezért folyamatos újradefinálás van viszonylag sokáig, mígnem jó útra tévedsz. Ettől a ponttól kezdődően persze eléggé felgyorsul a munka, olyan érzés mint mikor szimatot kap egy kopó. 

A desk research vége az lehet, hogy maga a kutatási téma is némileg újradefiniálható, de kutási kérdés megfogalmazásához már elegendő kiindulási alap fog rendelkezésre állni.

A desk research célja meglévő adatok összegyűjtése házon belüli, vagy éppen külső forrásokból. Másodlagos kutatásokat gyakrabban és kötelező jelleggel kellene végezni minden design folyamat elején, mert még korlátozott idővel és költségvetéssel rendelkező csapatok számára is életképes megoldást jelenthet.

Boros Norbert

Service & Strategic Designer

Cikkeimben elsődlegesen a designt mint szemléletmódot, különösképpen az emberközpontúságot igyekszem átadni.

1:1 design coaching vezetőknek. Foglalj egy órát nálam!

Design Weekly

A design legjava havonta egyszer, benne mindennel, ami izgalmas a service és business design, UX, és innováció világából.