Az “oltási lottó” remek ötletnek tűnt. Miért nem működött?

Viselkedési közgazdászok szerint a bizonyos országokban egészségügyi motivációs céllal alkalmazott úgynevezett “megbánási lottó” igen hatékony eszköz lehet. 2021-ben a Covid elleni oltások felvételének elősegítésére Amerikában is kipróbálták, az eredmények pedig eléggé meglepőek lettek.

Amint elérhetővé vált a Covid elleni oltás az értelmesebb államok minden erejükkel azon voltak, hogy elősegítsék az oltási arány növelését. Míg itthon mérsékelt szofisztikáltságú törekvéseket láthattunk, addig a nagyvilágban felfedezhető néhány olyan tudományos alapokon álló próbálkozás, ami több szempontból is érdekes lehet. 

A blog témájához bár ez látszólag csak tágabban kapcsolódik, de valójában minden érdekes lehet számunkra, ami a viselkedéstudománnyal vagy éppen viselkedési közgazdaságtannal kapcsolatos.

Az egyik kedvenc podcastemben – a Freakonomics MD-ben –  véletlenül futottam az epizódba, ami az oltási lottó tanulságait taglalta. Elgondolkodtam a hallottakon és a podcast valamint más források alapján összeírtam a tanulságokat. 

Az emberek viselkedésének megváltoztatása ösztönzőkkel és nudge-okkal

Mindenekelőtt érdemes szót ejteni arról a két emberek viselkedését befolyásolni hivatott alapvető eszközről, ami sok kapcsolódó történetben fel fog bukkanni.

A viselkedési közgazdaságtannal foglakozó kutatók egyebek mellett két mechanizmust használnak az emberek viselkedésének megváltoztatására, az ösztönzőket és a nudge-okat.

Az ösztönző egy bizonyos viselkedésért járó jutalom, vagy más esetben éppen egy bizonyos viselkedésért járó büntetés. A nudge kicsit trükkösebb.

A nudge célja, hogy az emberek döntését valamilyen irányba igen finoman befolyásolja úgy, hogy emellett a döntési szabadságuk teljes mértékben megmaradjon. Például egy döntési helyzetben magának a választásnak a tálalása lehet egy nudge. 

Számos tanulmány kimutatta már, hogy mindkét megközelítés működhet, de hogy melyik mennyire jól működik a gyakorlatban, leginkább a helyzettől függ.

Katy Milkman viselkedéskutató és csapata amikor 2021 tavaszán azon kezdett el dolgozni, hogy miként ösztönözzék az embereket a Covid elleni védőoltás felvételére, több ötlet felmerült, s az egyik a megbánási lottó volt. 

Megbánási lottó az oltásfelvétel ösztönzésére

A megbánási lottó egy olyan lottó, amiben bárki részt vehet, és sorsolással húzzák ki a nyertes neveket.

Jelen esetben a nyertest/nyerteseket felhívják telefonon, például azzal, hogy nyertél 50 ezer dollárt, de csak akkor, ha igazolni tudod, hogy pár nappal korábban beoltottak. Tehát, ha nem kaptad meg az oltást, és telefonon hívnak a nyereményért, udvariasan vissza kell utasítanod. Ezért nevezik megbánási lottónak. 

Elvben a módszer igen ösztönző, hiszen a veszteségkerülés elvén alapszik, ami azt jelenti, hogy sokkal nagyobbnak érezzük a veszteség fájdalmát, mint a nyereség örömét. 20 ezer forint elvesztése sokkal jobban fáj, mint egy 20 ezer forintos bankjegy megtalálása. 

Ez nem egy random banner, hanem az oltási totó egyik kreatívja

Katy Milkman csapata tehát Philadelphiában tesztelte a módszert, hogy ösztönözze az embereket a Covid elleni oltás felvételére. Óriási kampánnyal reklámozták az akciót egy olyan körzetben, ahol tudták, hogy alacsony az oltási arány.

A résztvevők az adott irányítószámból automatikusan bekerültek a játékba, de weboldal is készült ahol ellenőrizhették az adataikat: a lakosság 6%-a ezt meg is tette.

És az eredmény? Nulla, ennyi hatása volt az egész akciónak az oltásokra.

Oltásra motiválás pénzzel

A következő ide kapcsolódó kísérlet már Tom Chang közgazdász nevéhez fűződik, akinek csapata szintén több opciót kipróbált az oltásra ösztönzése, de az egyik a klasszikus pénzügyi ösztönzők alkalmazása volt, egészen pontosan 10 és 50 dollár közötti összeget fizettek azoknak, akik felveszik az oltást.

Meglepő módon a 2700-as mintán semmilyen eszköz, a pénz sem változtatott az oltási hajlandóságon, akárcsak a megbánásos lottó esetében.

Miért lehetettek hatástalanok ezek a kísérletek?

Az oltás felvételre ösztönzés visszás hatásai

Az egyik jelenség, ami bizonyára hatással lehetett az emberek viselkedésére a téma átpolitizáltsága. A világ nagy részén itthon, de az USA-ban is az oltásból sikerült politikai ügyet csinálni, ami pedig valójában egy egészségügyi krízis. Ez biztosan nem segítettet az emberek viselkedésén.

A másik dolog, hogy pénzügyi ösztönzők felajánlása ebben az esetben nem kívánt következményekkel járhat. Changék kísérletében bizonyos csoportok esetében pontosan ez történt. 

A mintájukban szereplő idősek és azon emberek esetében, akik kijelentették, hogy támogatták Trumpot a legutóbbi elnökválasztáson, úgy tűnt, hogy a pénzügyi ösztönzés visszaüthet, ugyanis körükben jelentősen csökkent azoknak az aránya, akik a következő 30 nap során felvették a Covid elleni védőoltást. 

Az egyik hipotézis szerint, ha pénzt ajánlasz az embereknek egy alapvetően jónak mondott dologért, akkor – különösen a szkeptikusok – elbizonytalanodhatnak. 

A Covid oltások kapcsán konspirációkat vallók körében pedig még meg is erősítheti a hitüket, hogy valamilyen “összeesküvés” áll a háttérben, hiszen még fizetnek is érte, hogy beoltassák magukat.

Mindkét kutató úgy véli alapvetően, hogy nincsenek univerzális megoldások. Lásd például nagyon más nudge kell egy olyan embernek, aki egyszerűen elfelejti bevenni a gyógyszereit versus, aki retteg a mellékhatásoktól. 

Ami működhet: emlékeztetés szöveges üzenetben

Ugyancsak Katy Milkman-hez köthető kutatás volt 2020-ban egy “mega-study”, ahol az influenza oltás felvételére ösztönzés egy másik módszerét kutatták. Ekkor még nem létezett a Covid elleni vakcina, de minkét oltással kapcsolatban számos hasonló nehézség áll fenn, így relevánsak lehetnek a tanulságok.

Véletlenszerűen kiválasztottak 689 ezer – ezért mega-study – Walmart gyógyszertári beteget, akiken 22 különböző szöveges üzenetet tesztelek, amelyek különböző viselkedéstudományi elveket alkalmaznak az influenza elleni védőoltás előmozdítása érdekében. És persze volt kontroll csoport is, akik nem kaptak üzeneteket. 

Az emlékeztető üzenetek közel 7%-al növelték az oltási arányt szemben a kontroll csoporttal. 

A leghatékonyabb üzenetek emlékeztették a betegeket arra, hogy influenza elleni oltás vár rájuk, és több alkalommal kaptak erről emlékeztetőket. 

A legjobban teljesítő üzenet-lánc egyébként két üzenetet tartalmazott, amelyeket 3 nap különbséggel kaptak meg a betegek, és azt tartalmazták, hogy  egy vakcina „vár rád”.

A nyertes megfogalmazások vélhetően azért lettek eredményesek, mert az emberben azt az érzetet kelti, hogy “övé a vakcina”, ami pedig az úgynevezett birtoklási hatást erősítheti. Eszerint sokkal értékesebbnek tartjuk azt, ami a miénk.

Cselekvést lehet ösztönözni, meggyőzni kevésbé

Az egyik nagy tanulsága ezeknek az egyébként rendkívül expresszív teszteknek és kutatásoknak, hogy leginkább a szándék és a cselekedet összekapcsolásában tudnak segíteni a nudge-ok és az ösztönzők.

Ha megkérdezed az embereket egy kérdőíven, hogy le akarnak-e szokni a cigiről, az alkoholról, vagy be akarják oltatni magukat, akkor ott jóval magasabb lesz a szándékozók aránya mint a később ténylegesen cselekvőké. Az említett nudge-ok akkor működnek, ha a szándék már megvan, de a cselekvésig valamiért nem jut el az illető. 

A konkrét oltási ösztönzés kapcsán az tehát a tanulság, hogy a hezitáló csoportok megcélzása működhet, az oltáselleneseket ilyen módszerekkel nem lehet rávenni a cselekvésre. 

Referenciák

A cikkben felhasznált kutatások:

A Citywide Experiment Testing the Impact of Geographically Targeted, High-Pay-Off Vaccine Lotteries,” by Katherine L. Milkman, Linnea Gandhi, Sean F. Ellis, Heather N. Graci, Dena M. Gromet, Rayyan S. Mobarak, Alison M. Buttenheim, Angela L. Duckworth, Devin Pope, Ala Stanford, Richard Thaler, and Kevin G. Volpp (Nature Human Behaviour, 2022).

Can Financial Incentives and Other Nudges Increase COVID-19 Vaccinations Among the Vaccine Hesitant? A Randomized Trial,” by Mireille Jacobson, Tom Y. Chang, Manisha Shah, Rajiv Pramanik, and Samir B. Shah (Vaccine, 2022).

A Mega-Study of Text-Message Nudges Encouraging Patients to Get Vaccinated at their Pharmacy,” by Katherine L. Milkman, Mitesh S. Patel, Linnea Gandhi, Heather Graci, Dena Gromet, et al (SSRN, 2021).

Boros Norbert

Service & Strategic Designer

Cikkeimben elsődlegesen a designt mint szemléletmódot, különösképpen az emberközpontúságot igyekszem átadni.

1:1 design coaching vezetőknek. Foglalj egy órát nálam!