A győztes AI stratégia

Hogyan lehet olyan üzleti stratégiát alkotni, ami az AI segítségével fokozza a versenyképességet?

A genAI-t övező és egyre fokozódó zajban meglehetősen nehéz megtalálni a sok “szakértői” komment és forrás között, hogy merre vezet az előre. Így magam is hullámzóan foglalkozom az üggyel, de több hónapnyi hiteles AI szakirodalmi sivárság után nemrégiben az BOI – leánykori nevén Board of Innovation – tartott egy remek előadást az AI stratégia alapjairól, s egy frameworkről, amit ők a mesterséges intelligencia projektjeikben használtak.

Az előadás során több olyan szempont is felmerült ami elgondolkodtató volt, úgyhogy megosztom a hazai nagyérdeművel is, ahogyan a BOI AI stratégiai framewokjét is.

Bevezetésnek érdemes tekintetbe venni néhány olyan szempontot az AI helyzetéről, amik nagyban befolyásolják a mesterséges intelligenciával kapcsolatos stratégiai gondolkodást.

Egy teljesen autonóm világ érkezik?

Az elmúlt tizenöt év a digitális transzformációról szólt rengeteg nagyvállalat számára, és bár a többség nem igazán jeleskedett ebben az evolúciós szakaszban, de most egy újabb fázis következik.  

Ezúttal a BOI szerint egy újabb nagy változáshullám kezdődött el, egy korábbinál sokkal autonómabb világ érkezhet – és az ebből következő transzformáció szükségessége – az AI térnyerésével.

Az autonóm világba beletartoznak az AI vezérelte digitális és fizikai asszisztenciák, az önműködő termékek például az önvezető autók. Vagy éppen autonóm interfacek, például képzeljük el egy olyan Netflixet, ami magától teszteli és optimalizálja a tartalom ajánlásait és a felületeit a user inputok alapján designeri és fejlesztői közreműködés nélkül. 

Az autonóm világ számomra legizgalmasabb következménye lehet a teljesen autonóm vállalat, ahol 1-2 ember áll a működés centrumában, de minden mást az AI kivitelez.

Az AI adaptációjának három hulláma

A BOI szerint a mesterséges intelligencia térnyerése és fejlődése hullámokban zajlik, hasonlóan más forradalmi technológiákhoz, mint például az elektromosság vagy a digitalizáció. 

Az AI adaptációja három egymást követő szakaszban történik – amit mintha a three horizons-ból vezettek volna le -, amelyek mindegyike sajátos jellemzőkkel és kihívásokkal bír.

1. hullám: hatékonyságnövelés. Az első hullámban a jelenlegi munkafolyamatok optimalizálására fókuszálnak, gyakorlatilag az AI-t a költségek csökkentésére használva. Ez a fázis zajlik jelenleg a legtöbb iparágban, és tisztán látszik, hogy sok vállalat elsődleges célja az AI bevezetésekor a rövid távú megtérülés elérése.

2. hullám: minőségi ugrás. A második hullámban a hangsúly a jobb minőségű termékek és szolgáltatások előállítására helyeződik át az AI segítségével. Ezt azt jelenti, hogy az AI már nem csak gyorsabbá, hanem jobbá is teszi a folyamatokat. A második szakasz a kreativitás és az innováció előtérbe helyezését jelenti, az AI-t az emberi képességek kiegészítésére és fokozására használva.

3. hullám: új rendszerek, transzformáció. A harmadik hullám az AI transzformatív erejét aknázza ki, teljesen új üzleti modellek és rendszerek kialakítását téve lehetővé. Ez a szakasz már radikális, diszruptív változásokat hozhat az iparágakban, új piaci lehetőségeket teremtve. A harmadik hullámban az AI már nem csupán a meglévő rendszereket optimalizálja, hanem alapjaiban változtatja meg a működési mechanizmusokat és a piaci dinamikát.

Az első hullámban elért sikerek nem garantálják a sikert hosszútávon

A BOI felhívta a figyelmet arra, hogy vállalatoknak nem szabadna megrekedniük az első hullámban – most ez tűnik általánosnak -, és a rövid távú optimalizálásra fókuszálniuk kizárólagosan. Az első hullámban elért sikerek ugyanis nem garantálják a sikert a harmadik hullámban is. 

Ez azért nagyon nehéz, mert hajlamosak vagyunk abból kiindulni, amit már tudunk. Ez azt szokta eredményezni, hogy mikor megjelenik egy új technológia gyakorlatilak csal copy pastezzük, amink már van az új technológiába. 

Ez történt kezdetben az internetes hírporltáloknál, amit itthon a régivágású újságírók mikor még a szektorban dolgoztam neveztek “internetes újságnak” is, és ez remekül példázta, hogy valóban a fundamentum ugyanaz volt, csak interface változott. A médiumok csak jóval később léptek tovább, például fogadták el, hogy itt máshogy olvasnak és használták ki a technológia lehetőségeit, és például jelentek meg a személyre szabott tartalmak és más egyéb kontentes fejlesztések. 

A hosszú távú siker kulcsa valójában az AI esetében is az ettől a gondolkodási sémától való ellépés, a harmadik hullámra való felkészülés, és az AI által kínált lehetőségek teljes kiaknázása.

A  videógyártás példáján keresztül érzékeltessen szemléltethető a három hullám:

1. hullám: Az AI-t a videószerkesztés felgyorsítására és olcsóbbá tételére használják.

2. hullám: Az AI segítségével jobb minőségű, szórakoztatóbb videókat készítenek.

3. hullám: Valós idejű, személyre szabott videógyártás jön létre, ahol az AI minden egyes néző számára egyedi tartalmat generál.

A szoftver és digitális termék gyártásának költsége nullához fog közelíteni?

Elhangzott egy meredek állítás is, az előadásban a BOI ezt a statisztikát villantotta fel:

Évtizedekkel Moore törvénye után, aminek következményeként folyamatosan csökkent a tárhely, a sávszélesség és a processzorteljesítmény határköltsége, a az AI miatt a digitális disztribúció költsége is hasonlóan zuhan.

Konkrétan a genAI fejlődése és térnyerése miatt bármilyen digitális termék szoftver előállításának költsége nullához fog közelíteni 2030-ra ezen kalkulációk alapján. A predikció szerint ugyanez igaz az előállítás idejére is, azaz gyorsan, majdnem nulla költséggel lehet előállítani bármit.  

Természetesen a jövőbe senki sem lát, szóval az előrejelzés kellő szkepszissel kezelendő, de ha a trendben van igazság, az mindenképpen jelentős hatású lesz.

Az AI alkalmazása önmagában nem garantálja a versenyelőnyt

Az említett szempontok közül még egyet feltétlenül megosztanék. Sokan azt gondolják, hogy az AI adoptálása automatikusan biztosítja a versenyelőnyt. Ez persze szép álom, de a valóság ettől most is összetettebb. 

Különösen azért nem ez a helyzet, mert a genAI “general purpose technology” azaz szinte bárki a világon hozzáfér, nemcsak cégek, hanem magánszemélyek is. Ezért a használat és alkalmazás nem unikum, sőt. 

Persze az AI akár segíthet is a versenyelőny megtalálásban és megőrzésében, de ahhoz több komponens tartozik:

• Elsőnek kell lenni a legújabb AI technológia alkalmazásában. Ez azonban csak átmeneti versenyelőnyt biztosíthat, és általában nem elég a tartós sikerhez. 
• A legizgalmasabb potenciál az AI használata a versenyelőny megerősítésére. Ezt az utat követi például az Apple, akik viszonylag keveset beszélnek az AI-ról – a többi tech céghez képest legalábbis – és inkább a meglévő versenyelőnyeikre fókuszálnak. Azaz a kiemelkedő minőségű termékeken és Apple ökoszisztémán van a hangsúly továbbra is, de taktikusan úgy mozognak, hogy azt keresik, miképpen tud legjobban belesimulni az AI felerősítve a meglévő jelentős versenyelőnyüket. 
• Másolhatlatlanság. Ugyancsak érdekes szempont olyan egyedi AI alapú szolgáltatások biztosítása, amit a versenytársak nem tudnak leutánnozni. 
• Teljesen új üzleti modellek. Szintén meghatározó potenciál lehet, hogy az AI segít-e olyan teljesen új üzleti modellek működtetésében, amik jelentős üzleti előnyt biztosíthatnak.

Ezek a szempontok alapvetően eddig is részei voltak az üzleti sikereinek, most az a kérdés, hogy az AI miként tud az egyes attribútumokba beépülve a versenyelőny növelésén, megőrzésében segíteni. 

Ugyancsak kiemelendő amikor stratégiáról beszélünk, hogy arra is tekintettel legyünk, ami az iparágunkban várhatóan nem fog változni, mert ahogy látni fogjuk az az AI stratégia tervezésének egyik fő komponense lesz. 

Az AI stratégia tervezése

Az AI stratégia kapcsán több szempontot is említett a BOI, amelyek zömét fent végigvettem, ezek ismerete és észben tartása elég fontosnak tűnik, mielőtt konkrét tervezésről beszélni.

Van itt még valami, amiről szót kell ejteni: az AI stratégia nem a use casek összessége. Gyakran a cégeknél az “AI stratégia” annyit jelent, hogy priorizálják a meglévő funkciókat és ezekhez passzintott use caseket egy roadmapen. 

Ezzel szemben a BOI szerint az AI stratégia a koherens terve annak, hogy a cég miként tud nyerni az AI-natív világban. 

AI stratégiai framework

A stratégia tervezésére a BOI bemutatott egy frameworkot, amit lehet egy az egyben is használni, vagy kiindulási alapnak tekinteni egy saját keretrendszer megalkotásához. 

• Ahogy látható a fő eleme az AI market drivers, azon belül is, hogy mi fog és mi nem fog változni.
• Ezt követi az előbbire épülő AI stratégia, vagyis az ambíciók, versenyelőny, a kulcscélok. Az AI stratégia nem önmagában áll, hanem mindig a vállalati központi vagy “grad stratégiájához” kapcsolódóan segít az ambíciók beállításában.  
• Majd csak ezt követi az AI roadmap, ami viszont a fenti hármas AI adaptációs hullámnak megfelelően van felosztva
• Végül az egész alapja az AI enablerek, amik lehetővé teszik az AI stratégia megvalósítását 

Ami még kiemelendő, hogy a stratégia outside-in-t alkalmaz, azaz onnan indul, hogy az AI marketen mi változik és mi nem, azaz nem a szervezet jelenlegi képességeiből kezdik felépíteni a stratégiát. 

AI stratégia a gyakorlatban: Walmart

A BOI előadásában az egyik példa a Walmart volt az amerikai kiskereskedelmi óriás, amit arra használták, hogy az AI stratégiai frameworkot gyakorlati szinten is érzékeltessék.

Nem tértek ki az előadásban minden elemére a framewokre, amire igen azokat alább ismertetem. 

AI market drivers

• Ami változik: Teljesen automatizált üzletek, személyes AI vásárlási asszisztensekkel. 
• Ami nem változik: az ügyfelek fundamentális igényei, kényelmes vásárlás, gyors kiszállítás, olcsó terméke.

AI roadmap

A roadmap nagyban a “mi nem változik” szakaszban felsoroltakra adott válaszokat jelenti. 

• 2. hullám: Adaptiv kiskereskedelmi szolgáltatás biztosítása minden csatornán. 
• 3. hullám: Pontos előrejelzése annak, hogy mit és mikor akarnak a fogyasztók, és a készlet mozgatása előre ennek tükrében (persze automatizáltan).

AI enablers

A Walmart létrehoz egy intelligens integtegrált ellátási rendszert a vásárlás minden szakaszát magába foglalóan. 

Központban még mindig az ember

Mindenféle AI stratégiák kapcsán az továbbra sem változik, hogy egyelőre mindennek a központja az ember, akár a fogyasztókról beszélünk, akár a vállalkozásokról.

Ezért aztán a BOI ajánlása az autonóm AI világban a szervezetek számára, hogy minden technológiába fektetett dollár esetén két dollár fektessünk az emberekbe. 

Az ember tehát marad, de az eredményes AI adaptáció érdekében célszerű némileg az ember és az AI szerepét átframelni, azaz mást várni tőle holnap, mint amit ma látunk: 

• Az AI  fejlett szoftver, amit az emberek használnak – > Az AI lesz a kötőszövet, amely lehetővé teszi emberek, adatok, robotok együttműködését. 
• Az emberek a kreátorok, akik a semmiből hoznak létre valamit – > Az emberek a szerkesztők lesznek, akik kurációval foglalkoznak, ahelyett hogy csak létrehoznának.
• A vezetők embereket és folyamatokat menedzselnek -> A vezetők AI-natív folyamatokat és termékeket menedzselnek.

Ha csak három üzenetet kellene kiemelnem akkor, az első amire tekintettel kell lenni az AI stratégia tervezésekor, hogy a mesterséges intelligencia adaptálása három hullámban fog történni. A második, hogy izgalmas és vitathatatlan értéke mellett az AI önmagában nem garantálja a versenyelőnyt. Végzetül arra érdemes emlékezni, hogy az AI stratégiát is arra kell főként építeni, ami nem fog változni.